járási számvevő, rajeczi R. Rezső, Barsmegye helyettes árvaszéki elnökének fia, szül. 1876. nov. 14. Aranyos-Maróton (Barsmegye); ifjúkori éveit a nagyszombati érseki convictusban töltötte; jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte; letette az államszámviteltanti, államtudományi, majd a jogtudományi államvizsgát. 1901. ápr. 18. mint barsmegyei alszámvevő a köztisztviselő pályára lépett. 1903. jún. 18. Barsmegye főispánja tiszteletbeli árvaszéki jegyzőnek nevezte ki, 1904. szept. 15. járási számvevővé, 1905. febr. 16. a járási számvevői teendők ellátásával továbbra is megbizatva pénzügyi számellenőrré neveztetett ki.
Már mint VII. osztályú gymnasiumi tanuló tárczákat írt álnév alatt az Esztergomi Lapokba, a Nagyszombati Hetilapba; majd azután a Barsi Ellenőr, Függetlenség, Budapesti Lapok, Uj Világ és a Munka hozták tárczaczikkeit. Azóta több elbeszélést és czikket írt a Szalon Ujságba, melynek munkatársa. Mint az Állami Tisztviselők Lapjának munkatársa, két év alatt sok czikket írt a lapba (Az egyesülő közteherviselés elve és a községi pótadók rendszere, pályamunka stb.).
Munkája: Egyről-másról. Aranyosmaróth, 1903. (17 kisebb elbeszélés.)
Ujabb elbeszéléseit most rendezi sajtó alá.
M. Könyvészet 1903. és önéletrajzi adatok.