Rajczy János (zsitva-gyarmati)
r. kath. alesperes-plébános és Barsmegye táblabirája; a theologiát Bécsben végezte 1770. decz. 7. és Bazinba (Pozsonym.) küldetett káplánnak. 1772. aug. 2. Sárfőn (Pozsonymegye) iktattatott be plébánosnak; innét 1782-ben Kis-Tapolcsánba ment és 1785-ben alesperes lett; 1789-től Thászáron volt plébános, hol templomot építtetett, úgyszintén 1790-ben Kisfaluban. Meghalt 1825. nov. 9.
Munkái:
1. Hála-adó áldozat, mellyet tek. nemes Bars-vármegye; midőn a fels. királynak II. Leopoldnak szerencsés megkoronáztatása ünnepét a közönséges gyűlésnek alkalmatosságával, Boldog Asszony havának XI. napján szentelné, aranyosmaróthi templomban isteni szolgálat alatt bémutatott. Pozsony, 1791.
2. Victima transitus Domini in ecclesia oppidi A. Maróth, dum inclyta universitsa comitatus Barsiensis pro felici successu armorum die 3-tia 7-bris anno 1793. Deo laudes, gratesque persolveret, oblata. Tyranviae.
3. A háladatosság új kegyelmeket nyerő kérés, mellyet tek. nemes Bars vármegye, midőn a cs. kir. hadi seregek által, a franczoktúl Mantuában fel-épített győzedelem oltárának el-törlését, a közönséges gyűlésnek alkalmatosságával Szt Mihály havának VIII. napján ünneplette az aranyos-maróthi templomban fel-ajánl vala. U. ott, 1799.
Petrik Bibliogr.
Zelliger A., Egyházi írók Csarnoka 424. l.
Némethy L., Series Parochorum 883. l.