országgyűlési követ, utóbb alnádor, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, R. József consiliárus és Szepessy Kata fia, szül. 1785. decz. 12. Balajton (Borsodm.); iskolai pályáját befejezve 1805-ben Pestre jött és itt Segítő czímű hónapos írást adott ki «a szép nem előmozdítására», melyből azonban csak hét füzet jelent meg (Buda, 1806. I. kötet 1-7. darab); ebben költeménye és prózai dolgozata van. Visszatérvén Borsodba, a megyei életnek szentelte összes erejét és mint kitünő szónok csakhamar népszerűségre tett szert. Megyéjét az 1825-27. és 1830. országgyűléseken nagy fénynyel képviselte. Az 1832-36-dikiben már fogyatkozott népszerűsége s e miatt elkedvetlenedett. Az országgyűlés befejezése után kir. táblai ülnök, majd alnádor lett, s végre 1841-ben a hétszemélyes tábla birájává neveztetett ki. A m. tudom. akadémia 1831. febr. 15. tiszteleti tagjának választotta. Meghalt 1849. jan. 14.
Az 1825. országgyűlésen mondott beszédeit az Abafi Figyelőjében (Ii. 1877) közli Vaszary Kolos: A magyar nyelv ügye az 1825. országgyűlésen cz.
Levelei Kazinczy Ferenczhez: Pest, 1805. márcz. 30., ápr. 17., jún. 16., aug. 2., 8., decz. 11., 1806. máj. 26., Miskolcz, 1811. aug. 9. (Kazinczy Ferencz Levelezé, közzéteszi Váczy János III., IV., IX. kötet.).
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 122. l.
Akadémiai Almanach 1863. 266. l.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai IX. 580., 582. l.
Kazinczy Ferencz Levelezése III-IX:, XIV.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 355. l.