Radvánszky Béla (radványi és sajókazai báró)
cs. és kir. kamarás, val. b. titkos tanácsos, koronaőr, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, a magy. heraldikai és genealogiai társaság elnöke. R. Albert és Bárczay Karolina fia, szül. 1849. márcz. 1. Sajó-Kazán (Borsodm.); atyját már nyolcz éves korában elveszítvén, anyja és nagybátyja b. R. Antal gondjai alatt nevekedett föl; gymnasiumi tanulmányait a budapesti evangelikus és református gymnasiumokban, a jogot a budapesti egyetemen végezte. A történelem iránt való mélyebb érdeklődése, melyet családjának évszázados multja és történelmi szereplése, valamint az okmányokban gazdag családi levéltár csak fokozott, a történelem művelésére ösztönözte. A családi levéltáron kívül a Bárczay, később az országos levéltár is bő anyagot nyújtott kutatásaihoz. Már a 60-as években foglalkozott oklevelek másolásával, vízjegyek, pecsétek, czímerek gyűjtésével. Ekkor vetette meg alapját ma már mintegy 14,000 kötetre menő ritkaságokban gazdag sajó-kazai könyvtárának is. Gyakran tett utazásokat Németországban, Belgiumban, Francziaországban, huzmaosabban időzött Olaszországban. 1874-ben a magy. történelmi társulat választmányi tagjává választotta, 1875-82-ig az országgyűlésen Szliácsot, majd Korponát képviselte; 1882. júl. Zólyommegye főispánjává neveztetett ki; ebben az évben lett cs. és kir. kamarás is. Főispáni hivatalát 1892-ig viselte. 1885. ápr. 18. megnősült, feleségül vette Tisza Kálmán és gróf Degenfeld Ilona leányát Tisza Paulinát. A politikai működés az irodalom teréről nem vonta el, szakított időt a történelemmel való foglalkozásra is. 1879-ben az országos régészeti és embertani társulat választmányi tagja lett; ez évben választotta meg (máj. 22.) a m. tudom. akadémia is levelező tagjává (1887. május 13. tiszteleti tag lett, 1888 óta a történelmi bizottság, 1891 óta az igazgató-tanács, 1904 óta egyszersmind az irodalomtörténeti bizottságnak is tagja), a hol székét 1882-ben «Régi magyar ékszerek» cz. tanulmányával foglalta el. 1881-ben, mint a m. n. múzeum ügyeinek megvizsgálására kiküldött országgyűlési bizottság jegyzője, terjedelmes javaslatot dolgozott ki. Az ő kezdeményezésére akalult meg 1883. febr. a magyar heraldikai és genealogiai társaság, mely elnökévé választotta. A Széchenyi emlékezetét ünneplő lakomán a nemzeti casinóban 1884-ben ő tartott beszédet. 1886-ban az ág. ev. egyház egyetemes gyámintéezte világi elnökévé, 1888-ban a prot. irodalmi társaság másodelnökévé választotta. 1895-ben báró Vay Miklós halálával koronaőr (esküjét 1896. jan. 20-án tette le) és val. belső titkos tanácsos lett.
Első irodalmi fellépése 1864-re esik, a mikor Arany János Koszorú-jában egy beszély fordítása jelent meg tőle, azután a Győri Tört. és Régészeti Füzetekben (IV. 1865. Erdélyi országgyűlési végzések); a Tört. és Régészeti Értesítőben (V. 1879. Haraszti, Bodrog vármegyei község emlékezete). Czikkei, jelentései s beszéde a Századokban (1867. Tokaj két magyar köriratú pecsétje 1549. és 1616-ból, 1868. Zokoli és kisvárdai Zokoly család, 1875. Jelentése a radványi levéltár egy részéről, Jelentés a bokodi levéltárról, 1877. Kortani adalék, 1880. Magyar köriratú pecsétek a XIV. és XV. századból, 1883. Szabadalmak a XVI. és XVII. században); a Figyelőben (1880. Névnapi üdvözlővers a XIX. század első éveiből); a M. Könyv-Szemlében (1881. Jelentés a M. N. Múzeum ügyeinek megvizsgálásáról, 1884. Bod Péter könyvtárának jegyzéke); a Honban (1882. 219., 220. sz. A zólyommegyei főispáni hivatalába lett beiktatásakor mondott politikai beszéde); az Archaeol. Értesítőben (V. kötet. László apuliai herczeg, nádor lovas-pecséte 1370-ből, XI. k. Miskolcz város pecséte 1433-ból, Drugeth Fülöp nádor lovaspecséte 1324-ből, 1879. Martell Károly magyar királyi czímmel ellátott kettős pecsétje, 1883. Radvánszky György nászpohara 1576-ból, rézkarczokkal); a Történelmi Tárban (1879. Történelmi levelek, 1880. Nevezetes okirat I. Mátyás korából, Történelmi levelek a Héderváry-levéltárból, II. közlés); több napilapban: Emlékbeszéd gr. Széchenyi István fölött a nemzeti casino lakomáján 1884. febr. 10., a (M. Szalonban 1891. és a Nemzeti Casino 1901. Évkönyvében is); a Turulban (1883. Néhány szó olvasóinkhoz, 1889. Nyomtatott házassági jelentés 1676-ból, 1892. Zemplényi Dávid czímerlevele 1418. évből, 1890. Emlékbeszéd Nagy Imre felett, 1904. Négy czímeres levél); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1904. Radvánszky János versei 1666-1738.); az Akadémiai Értesítőben (1904. Radvánszky János mint költő, kivonat); a Vadász- és Versenylapba is írt czikekekt R. B. aláírással.
Munkái:
1. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. II. és III. kötet. Bpest, 1879. (Ism. Fővárosi Lapok 109. sz., Századok 1879., 1881. Az I. kötet 1896-ban jelent meg).
2. Lakás és bútorzat a XVI. és XVII. században. U. ott, 1889. (Ism. P. Napló 121. sz.).
3. Lakodalmak a XVI. és XVII. században. U. ott, 1883. (Különnyomat a Századokból).
4. Foglalkozás, időtöltés, játék a XVI. és XVII. században. U. ott, 1887. (Különny. a Századokból).
5. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. U. ott, 1888. (Udvartartás és számadáskönyvek. Házi történelmünk emlékei I. osztály 1. kötet).
6. Gróf Thurzó Szaniszló lakomái 1603-ban. U. ott, 1893. (Különny. a Századokból).
7. Régi magyar szakácskönyvek. U. ott, 1893. (Házi történelmünk emlékei II. osztály 1. kötet. A gyűjtemény tervbe vett többi osztályai: III. Leltárak és hozományjegyzékek. IV. Házi orvosi, úgynev. patika- és kuruzslókönyvek).
8. Emlékbeszéd Deák Farkas r. tagról. U. ott, 1895. (Emlékbeszédek VIII. 9.).
9. Emlékbeszéd gróf Andrássy Manó felett. U. ott, 1901. (Emlékbeszédek X. 12.).
10. Sztregovai Madách Gáspár versei. 1590-1647. Bevezetéssel ellátta és kiadta. U. ott, 1901. (Különny. az Irodalomtörténeti Közleményekből).
11. Radvánszky János élete és versei. U. ott, 1904. (Különny. az Irodalomtörténeti Közelményekből).
12. Rimay János szerelmes versei. U. ott, 1904. (Különnyomat a Budapesti Szemléből).
13. Balassa és Rimay barátsága. U. ott, 1904. (K. ny. Budapesti Szemle 119. k.).
14. Rimay János munkái. Bevezetéssel ellátta. Kiadta a m. tud. akad. U. ott, 1904. Rimay szerelmes verseit, több prózai munkáival együtt ő fedezte fel családja levéltárában. Ism. M. Nemzet 23. szám, Egyetemes Philol. Közlöny 1905., Századok 1905. 768. lap. Váczy J.).
15. Héderváry oklevéltár I. kötete. U. ott, 1905. (Sajtó alatt).
16. Közlemények a báró Radvánszky-levéltárból, kiadja b. Radvánszky Béla. I. kötet 3. szám. Radvánszky János versei életrajzi bevezetéssel. U. ott, 1904. II. köt. 1. sz. Baros Gyula: Radványi verses könyvek. U. ott, 1904. III. k. 2. sz. Szentpétery: Benczur József levelei Radvánszky Lászlóhoz és Jánoshoz. Ugyanott, 1902. VI. k. 1. sz. R. Kiss István: Radvánszky György eljegyzése br. Petrőczy Erszébettel. U. ott, 1903. 2. sz. R. Kiss István: Radvánszky György házzasági pöre. U. ott, 1904. VII. k. 5. sz. A Radvánszky-család története, írta Radvánszky László, ford. R. Kiss István. U. ott, 1905.
Sajtó alá rendezte és kiadásra készen áll: A Radvánszky-család oklevéltára, öt kötet, és a Radvánszky-család leveles könyve.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészete 1887., 1889., 1892-93., 1895., 1897., 1901.
Kiszlingstein Könyvészete.
Irodalomtörténeti Közlemények XII-XIV. (R.-család).
M. Szalon 1891. 140. l.
Vasárnapi Ujság 1895. 4. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 348.