Radvánszky Antal (radványi és sajókazai báró)
cs. kir. kamarás, v. b. t. tanácsos, főispán, R. Antal alispán és Kubinyi Borbála fia, szül. 1807. június 7. Radványban (Zólyomm.); iskoláit otthon, Selmeczbányán, Pozsonyban és Pesten végezte. 1828-ban Zólyom vármegye gyűlése aljegyzővé választotta, 1830. főjegyző lett. Ugyanakkor tartott közgyűlésen egy szebedini ág. ev. paraszt ember ügyében szólalt fel, kit a miatt üdldözött a róm. kath. egyház, mert első törvényesen elvált felesége később katholizált, ennélfogva azt akarták törvényes feleségének tekinteni, második törvényes prot. feleségét pedig csak ágyasnak. A püspök sürgetésére a helytartótanács egy intimatumot küldött a megyéhez, melynek következtében a szolgabíró a szebedini gazdának egy heti határidőt tűzött ki második feleségének eltávolítására. A gazda a rendeletnek nem engedelmeskedvén, egy újabb sürgető intimatum jött a vármegyéhez, melyen azon a gyűlésen hirdettek ki. R. ekkor igen heves és merész támadást intézett a helytartótanács és a katholicizmus ellen; ezen bátor támadás annyira meglepte a kormány férfiait, hogy a szebedini embernek aztán békét hagytak. Más ügyekben jött azonban még több hasonló természetű intimatum, de R. fellépése annyira felbátorította és tömörítette a protestánsokat, hogy az ilyen rendeleteket azon túl félretette a vármegye, mely őt 1840-ben alispánjává választotta. Megyéje követül küldte az 1843. országgyűlésre, hol különösen a vallás ügyében sokat működött és gyakran beszélt. Beszédei között legnevezetesebb volt augusztusi nagy beszéde a vegyes házasságok ügyében, melynek eredménye volt az 1844. III. trv.-cz., mely az evang. lelkészek által összeadott vegyes házasságokat érvényesíti és transitus dolgát is szabályozza. 1848-49-ben Zólyom vármegye főispánja és a förendiház egyik jegyzője volt. Ezután Haynau által perbe fogatott, de nem ítélték el, mert ügyesen védekezett azon az alapon, hogy V. Ferdinánd király által neveztetett ki, s így kötelességének tartotta ez állásában végig kitartani. Irásbeli bizonyítékokat nem hozhattak fel ellene, mert a házkutatás előtt minden terhelő iratot megsemmisített. A pátens idején Zsedényi Ede hozzá jött Radványba, hogy a követendő eljárást megbeszéljék. A pátens ügyében való eljárást kidolgozták. Zsedényi magával vitte a pátens ellen R. által külön írt röpiratot is kinyomtatás végett. Zsedényit nem sokára elfogták és megtalálták nála a még ki nem nyomatott röpirat kéziratát és Zsedényihez intézett leveleit. Ezek alapján házmotozást tartottak nála, perbe fogták és internálták. Pozsonyból delegálták Kucsinszkyt, a ki Beszterczebányára ment és R.-t egy hétig vallatta. A biróság ezután Pozsonyba vitte vádlottját, a terv szerint Pesten egy napi pihenőt tartottak. Ezt R. megtudtván előre, írt Benedek táborszernagy kormányzónak Budára, mely levelében, mint evangelikus embernek, ügyét röviden leírta. Pestre érkezve, Benedek rendeletére R. Pesten maradás kötelezettségével szabadon bocsáttatott. Benedek azután magához hivatta s a pátensügyet részletesen elmagyaráztatta magának, azután Benedek Bécsbe ment, hogy Ő felségének a dolgok állásáról referáljon. R. biráival Pozsonyba ment, hogy megkezdjék a tárgyalást; a végtárgyalás előtt négy nappal azonban megérkezett a kir. amnestia. Az alkotmányos élet első hajnalán 1861-ben R. rövid időre ismét Zólyomvármegye főispánja lett. 1865-től kezdve ismét elfoglalta főispáni székét, melyhez később öt szabad kir. város és 1875-től kezdve Turócz vármegye főispánsága is járult. 1879-ben az ág. ev. egyház egyeteme egyetemes felügyelőnek választotta; ez évben lett val. b. titkos tanácsos. A szent István-rend lovagja s a porosz szent János-rendjének vitéze volt. Meghalt 1882. jún. 7. Radványban. A m. történelmi társulatban 1883. márcz. 1. Deák Farkas tartott fölötte emlékbeszédet.
Megnyitó beszéde a m. orvosok és természetvizsgálók III. nagygyűlésén Beszeterczebányán (M. orv. és term. Munkálatai 1842); körlevél az 53. §. ügyében és A helv. és ág. hitv. egyházak kérvénye a képviselőházhoz (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1881.); Önéletrajza megjelent a Haan, Lajos, Magyarországi ág. h. evangelikusok egyetemes gyűlései. Bpest, 1883. 161-183. l.
Munkái a már említett pátens elleni Röpiratán kívül (mely lefoglaltatott):
1. Az ág. ev. hitv. egyet. közgyűlésből az országgyűlésnek beadandó ... petitionalis javaslata. Bpest, 1874.
2. Székfoglaló beszéde Turócz vármegye székébe lett beiktatása alkalmával. Turócz-Szent-Márton, 1875.
3. Beszéde. (Beiktatási ünnepély, mely szerint b. R. A. a magyarországi ág. ev. négy egyházkerület egyetemes egyházi és iskolai felügyelője 1879. szept. 11. hivatalába iktattatott). Sárospatak, 1880. (Többek beszédeivel együtt).
Ezeken kívül több röpirata jelent meg névtelenül.
Országgyűlési beszédei a képviselő- és főrendiházi Naplókban vannak.
Kéziratban: A vármegyegyűléseken és egyházkerületi üléseken tartott beszédei részben össze vannak gyűjtve a család levéltárában.
Vasárnapi Ujság 1874. 48. sz. arczk.
Haan Lajos, A magyarországi ág. hitv. evangelikusok egyetemes gyűlései. Bpest, 1883. arczképpel.
Deák Farkas, B. Radvánszky Antal emlékezete. Bpest, 1883. (Különnyomat a Századokból).
M. Nemzetségi zsebkönyv, Főrangú családok. I. Bpest, 1888. 408. l.
Ballagi Géza, Protestáns pátens. Bpest, 1892.
A m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.
A családi levéltárban levő töredékes önéletrajzi jegyzetek és gyászjelentés.