képzőintézeti tanár, szül. 1847. ápr. 23. Egerben (Hevesm.); szülővárosában végezte a gymnasiumot a cziszterczitáknál, majd pedig a tanítóképző-tanfolyamot az érseki lyceumban, a hol tanítói oklevelet nyert. Tanulmányainak befejeztével több évig mint tanító (Békésen, Ó-Budán) és nevelő működött a fővárosban. 1870-ben a paedagogiumhoz nevezték ki mint gyakorló-iskolai tanítót, 1874. pedig a Budapest II. ker. állami tanítóképző-intézetben a magyar és német nyelv és irodalom rendes tanárává. 1871-ben állami ösztöndíjjal tanulmányutat tett Délnémetországban és Svájczban, a melynek eredményéről egy memorandumban számolt be a közoktatásügyi kormánynak (megjelent a M. Tanügy 1872. évf.). 1873-ban ugyancsak a kormány megbizásából Éjszaknémetországban járt; 1877 és 1878-ban pedig Olaszországot utazta be. Ez utóbbi utazását a Fővárosi Lapokban írta le. A budapesti kereskedelmi akadémiában az 1883-84. iskolai év óta mint a német nyelv bejáró tanára működik. Róth családi nevét 1881-ben változtatta Radóra.
Czikkei a 60-as években a Freie Päd. Blätter, majd a Pester Lloydban és a Néptanítók Lapjában jelentek meg; a P. Naplóban (1882. 354. Az ifjúsági iratokról); a M. Paedagogiában (1896. Szarvas Gábor emlékezete, 1901. A német nyelv a budapesti elemi népiskolákban sat.; a Pallas Nagy Lexikonába a paedagogiai czikkeket írta.
Munkái:
1. Magyar olvasókönyv az izraelita elemi iskolák számára. Kiadja a magyar orsz. izr. tanító-egyesület. I-IV. osztály. Bpest, 1881. (Több kiadást ért.).
2. Eredeti magyar gyermek- és népmesék. Számos képpel; a képeket rajzolta Szemlér Mihály. U. ott, év n. s 1893. (Olcsó és díszkiadás. Ism. Budapesti Szemle 73. k. 1893. M. Tanítóképző 1893.).
3. Vámbéry Ármin utazásai Ázsiában, az ifjúság számára átdolgozta. U. ott, 1882.
4. A tananyag leszállítása a fővárosi népiskolákban. U. ott, 1884. (Különnyom. a M. Tanügyből.).
5. Robinson Crusoe története. Az eredeti elbeszélés nyomán gyermekek számára. U. ott, év n. (2. jav. kiadás. U. ott, 1893.).
6. Olvasókönyv az elemi népiskolák I-VI. osztálya számára 1882. (Gyertyánffy István és Kiss Áronnal együtt. Több kiadást ért.).
7. Gróf Benyovszky Móricz élete és kalandjai. Az ifjúság számára. U. ott, 1888. (2. jav. kiadás. U. ott, 1903.).
8. Magyar népmondák az ifjúság számára. Ébner Lajos képeivel. U. ott, 1891.
9. Ujváry Miklós, a magyar Robinzon. Elbeszélés a serdültebb ifjúság számára. U. ott, 1899.
10. Erzsébet királyné emlékezete. U. ott, 1899.
11. Petőfi Sándor elbeszélő költeményei. Bevezetéssel ellátta. U. ott, 1901. Két füzet. (Magyar Könyvtár 230., 240.).
Kiss Áron, Magyar népiskolai tanítás története 298. l.
M. Könyvészet 1887-88., 1890., 1892., 1894., 1898-99., 1903.
Kiszlingstein Könyvészete.
Bökényi Dániel, A m. ábc- és olvasókönyvek történeti fejlődése. M.-Sziget, 1891. 107., 122. l.
Századunk névváltoztatásai. Bpest, 1895. 185. l.
Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi akadémia történet. Bpest, 1896. 120. l.
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 190. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 344., XVIII. 488. és II. Pótk. 1904.