bölcseleti doktor, miniszteri titkár, szül. 1864. máj. 13. St.-Pöltenben (Ausztria); Erdélyben nevelkedett, majd Budapesten tanult, hol bölcseletdoctori és tanári oklevelet szerzett; Teleki Géza gróf és Eötvös Loránd báró házánál mint nevelő működött. 1888-ban a közoktatásügyi miniszteriumba lépett, hol jelenleg mint titkár a tanítóképzés ügyeinek referense. 1897-ben Ausztria, Németország és Svájcz tanítóképzését tanulmányozta állami megbízásból.
Eredeti és fordított költeményeket, elbeszéléseket, birálatokat és irodalmi tanulmányokat közölt a lapokban és folyóiratokban; ő rendezte sajtó alá Győri Vilmos irodalmi hagyatékát, ú. m. költeményeit, elbeszéléseit és egyházi beszédeit (Bpest, 1886., 1888. Négy kötet.).
Czikkei a Budapesti Hirlapban (1885. 189. A holt költő nyaralója, emlékezés Győry Vilmosról, 192. Emlékmondások Győry Vilmostól); a P. Hirlapban (1885. 133. Apró vonások Győry Vilmos életéből, 352. Győry Vilmos utolsó műve); a Fővárosi Lapokban (1885. Egy svéd költő Győry Vilmosról, 173. Győry Vilmos és a gyermekirodalom, 1886. 215. Könyvism.); a Pesti Naplóban (1885. 176. Győry Vilmos emlékmondásai, 1887. 352. sz. könyvism.).
Munkái:
1. Aesthetikai törekvések Magyarországon 1772-1817. Bpest, 1889. (Olcsó Könyvtár 252., 644-646. sz.).
2. A felsőfokú nőképzés Ausztriában és a bécsi leánygymnasium. U. ott, 1898. (Különnyomat a Nemzeti Nőnevelésből).
3. Kölcsey Ferencz válogatott beszédei. Bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta. U. ott, 1898. (Magyar Könyvtár 61).
4. Arany János, Katalin. Keveháza. Szent László füve. Bevezetéssel ellátta. U. ott, 1899. (M. K. 121., 122.).
5. Petőfi Sándor költeményei. Haza és szabadság. Bevezetéssel ellátta. U. ott, 1900. (M. K. 280., 290. Két füzet.).
6. Húshagyó kedd. Fiatal leánykák színműtára. U. ott, év n.
M. Könyvészet 1889., 1899-1901.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 487. és II. Pótk. 1904. 504. l.