theologiai doktor, beszterczebányai püspök, született 1848. márczius 25. Kis-Jenőn (Biharm., a kivándorlott, de kiválóan hazafias aradmegyei Rillhammer német bérlőcsaládból származott); korán árvaságra jutott és a nagyváradi József-árvaintézetbe került, a hol középiskoláit végezte. Szaniszló püspök küldötte a központi papnevelőbe, a hol csakhamar kitűnt jeles tehetségével s elnöke lett a m. egyházi irodalmi iskolának. Kiváló szónoki tehetségeért és magyaros irályáért több pályadíjat és jutalmat nyert, míg 1871-ben felszentelték, a mikor vidékre tették ki káplánnak. Lipovniczky, akkor nagyváradi püspök már 1872-ben udavarához vette szentszéki aljegyzőnek. Ezen évben változtatta Rillhammer családi nevét Radnaira. 1874. szentszéki jegyző és püspöki szertartó, 1875. püspöki titkár, 1883. szentszéki ülnök, 1889. nagyváradi kanonok, majd egyházmegyei irodaigazgató, nemsokára seminariumi rektor, 1892. ságai czímzetes prépost, 1901. pápai prelátus lett, 1901. decz. 16. pedig Schlauch Lőrincz biboros-püspök mellé segédpüspökké szentelték fel. R. is részt vett a katholikus autonomia kongresszusokon, mint a Schlauch-féle irány híve. Ő felsége a király 1904. április 6. beszterczebányai püspökké nevezte ki. R. a közpályán is szerepelt, pld. a megyegyűléseken is; mindenkor óvatosan kerülte a felekezeti szempontoknak előtérbe való állítását és ezért a vegyes vármegyében a reformátusok és zsidók előtt is népszerű volt.
Költeményeket írt a Munkálatokba (1881), a Redwitz Oszkár Amaranth eposzát ford.; czikke a Századokban (1873. Zayk Pál a Zichy-család őse volt-e? A szerző keresztneve hibásan Ferencznek írva.)
Munkái:
1. Krisztus hét szava a keresztfán Nagybőjti beszédkör. Nagyvárad, 1873.
2. A kereszténység és királyság szövetsége Magyarországon. Egyházi beszéd. U. ott, 1900.
XI. körleveléből kivonatot közölt a M. Állam (18905. 216. sz.)
Petrik Könyvészete.
M. Sion 1892. 145. l.
Századunk névváltoztatásai. Bpest, 1892. 184. l.
P. Hirlap 1904. 103. sz.
Budapesti Hirlap 1904. 104. sz.
Vasárnapi Ujság 1904. 18. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. (II. Pótkötet 1904.) 503. l.
Honti Naptár 1905-re arczk.