bölcseleti doktor, ev. ref. főiskolai tanár, szül. 1864. ápr. 15. Mádon (Zemplénm.), hol atyja R. Lajos ev. ref. lelkész volt; 1874. szept. elején atyja, mint csere-gyermeket Szepes-Bélára vitte, hol a német nyelv elsajátítása mellett, magánúton a gymnasium I. osztályát is végezte, egyik magántanára Weber Samu ág. ev. lelkész volt. A következő iskolai évet (1875-76.) a késmárki ág. ev. lyceumban töltötte. 1876. szept. 1. Sárospatakra ment a III. gymn. osztályba s ezentúl úgy gymnasiumi, mint akadémiai tanulmányait ugyanott a ref. kollegiumban 1882-ben végezte. Ugyanazon év szept. a sárospataki theologiai akadémiára iratkozott be. Theologiai tanulmányozása mellett a német és franczia nyelvet és irodalmat is tanulta. A theologiai tanfolyamot 1886. jún. végezte be, midőn első lelkészképesítő vizsgát tett, a második lelkészi vizsgálatot 1888. szept. tette le. Az 1886-87. iskolai évre őt választotta a tanári kar a főiskola seniorává és a progymnasiumi osztály tanítójává. 1887. aug. végén külföldi tanulmányútra indult. A német és franczia nyelv mellett főként a bölcseletet és paedagogiát óhajtotta tanulmányozni. Bécsben és Münchenben a műkincseket tekintette meg, Lipcsében bölcseleti karba iratkozott be, első sorban Wundt, Heinze, Strümpell és Masius előadásainak hallgatására. 1888 tavaszán Párisba utazott, hol öt hétig tartózkodott; a nyári félévre ismét visszatért Lipcsébe. A pünkösdi szünidő alatt Berlinben volt és augusztus hó közepén tért vissza hazájába. Az 1888-1889. iskolai évet a budapesti egyetemen töltötte, főként a bölcselet, paedagogia és aesthetika tanulásával. 1889. szept. a sárospataki ev. ref. főiskolában lett a német, franczia nyelv és irodalom s bölcselet rendkívüli tanára. 1892. szeptemberben a philosophia, paedagogia és aesthetika doktorává avattatott fel a budapesti egyetemen. 1894. máj. középiskolai tanári oklevelet szerzett a német és franczia nyelv és irodalomból és a bölcseletből. 1894. szept. rendes tanár, 1902. jún. a főgymn. igazgatója lett (az 1902-08. évekre ). Választmányi tagja a magy. philosophiai társaságnak, egyik aljegyzője az orsz. ref. tanáregyesületnek. A szünidők alatt többször tett külföldi utazást.
Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Fővárosi Lapok (1882. A szepesbélai csepkőbarlang megnyitása, Kirándulás a zöld-tóhoz, A halastó, 1887. A franczia nők nevelése és hivatása, A színházi fütty, 1888. A Shakespeare-kérdés, A shakespearei színművek eredete); Képes Családi Lapok (1882. Alvás és álom, A lefejezett ember); több évig munkatársa volt a Zemplénnek, a Borsodmegyei Kapoknak és a Tolnavármegyének, a melyekbe eredeti és németből, francziából fordított tárczákat írt; 1887-től munkatársa lett a Sárospataki Lapoknak, a melyben nagyobb czikkein kívül(1888. 38., 40-43. sz. A logos-tan eredete és kifejlődése a görög bölcseletben, 1895. A német nyelv a középiskolákban); főként könyvismertetéseket és külföldi szemlét írt; 1895. és 1896-ban a lapnak főmunkatársa volt); M. Philos. Szemle (1888. A tudományok osztályzásáról, Wundt után, 1889. A bölcsészet viszonya a theologiához, P. Janet utá és könyvism.); P. Hirlap (1890. szept. 14. Károli Gáspár); Prot. Szemle (1893. Renan Ernő, 1895. A chicagói vallás-cogressus, 1896. Azevangeliomi és a pápás egyház, 1898. Római álláspont és modern philosophia Paulsen F. után, 1899. Jézus és Buddha, kereszténység és buddhismus, 1900. Kalvin ékete és irodalmi munkássága, könyvism., 1901. Két angol darwinista, 1902. Vallás és iskola Irországban, 1904. Természettudomány és vallás, 1905. A Schiller-ünnepély alkalmából); Őrálló ( 1894. Az akadémia és az idegen szók írésa, 1895. Természeti törvény a szellemi világban); Dunántúli Prot. Lap (1895. Válasz az észrevételekre); M. Paedagogia (1897. Egy modern philosophus mint paedagogus); Budapesti Szemle (1898. Comte Ágoston élete, philosophiája, 1899. Voltaire a vádlottak padján, 1900. Kant és a censura, 1902. Fichte és a tudomány szabadsága, 1903. Haeckel philosophiája, 1904. Stäelné és Napoleon, Kant Immanuel); Egyetértés (1893. júl. 23. A millenium megünneplése, 1899. aug. 28. Gőthe és Friderika); Pesti Napló (1896. márcz. 31. Descartes és a nők); Erdélyi Múzeum (1901. Goethe és Napoleon); Orsz. Középiskolai Tanéregyesület Közlönye (1901., 1902. könyvism.); Századok (1902. Igazság vagy tévedés?); Tiszántúli ev. ref. tanáregyesület Évkönyve (1902. énzáró vizsgálatokról); Philos. Társaság Közleményei (1903. könyvism.); könyvismertetéseket, birálatokat írt 1896-tól a Budapesti Szemlébe (L-s), a Prot. Szemlébe (-z -s), az Erdélyi Múzeumba. A berlini Deutsche Literaturzeitungban 1900 óta rendszeresen ismerteti a magyar philos. irodalom nevezetesebb termékeit. 1901. egészen újra átdolgozta az Überweg-Heinze-feél Grundriss der Geschichte der Philosophie IX. kiadásának II. kötete számára a magyar philosophia történetét, ugyanazt 1905-ben a X. kiadás számára az újabb philos. termékekkel bővítette.
Munkái:
1. Descartes psychologiájának alapvonalai. Sárospatak, 1892.
2. A mai psychologia álláspontja. U. ott, 1894.
3. Melanchthon emlékezete. Debreczen, 1897.
4. Descartes emlékezete. Irta Thomas, ford. Budapest, 1896. (Olcsó Könyvtár 368.).
5. A lélektan alapvonalai. Írta Wundt Vilmos, ford. U. ott, 1898. (Ism. Prot. Szemle, M. Paedagogia, M. Tanítóképző).
6. Német olvasókönyv (Deutsches Lesebuch). A gymnasiumok V-VI. osztálya számára. Szerk. Sárospatak, 1899. (Gymnasiumi Könyvtár 24. Ism. Hivatalos Közlöny 1900. 15. sz. megjegyzés és észrevételekkel).
7. Wundt jelentősége a filozófiában. Bpest, 1903. (Három füzet. M. Filozófiai Társaság Közleményei VI-VIII.).
8. Spinoza. Írta Renan Ernő, ford. U. ott, 1903. (Olcsó Könyvtár 1294.).
9. Schiller emlékezete Szegszárd, 1905. (2., 3. és 9. sz. munkák különnyomatok).
10. Ribot, Lelki öröklés cz. művének fordítását revideálta, illetőleg egészen átdolgozta.
Szerkesztette a Sárospataki Ifjúsági Közlönyt 1884-85. és 1885-86. két évf. és a sárospataki ev. ref. főiskola Értesítőjének főgymnasiumi részét 1903., 1904., és 1905-ben és szerkeszti a Sárospatai Ref. Lapokat 1905. júl. 1. óta.
Jegyei: L-s, -z-s., R-s.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára. III. 121. l.
M. Könyvészet 1903. és önéletrajzi adatok.