kalandor, szül. 1752. szept. 21. Pozsonyban; (a család nevét a Csehországban Prága közelében fekvő Raby vártól vette, melyet háromszázad előtt bírt; ekkor a magyar-cseh zavargások alatt a család több tagja kitüntette magát és ezért a fejedelemtől több birtokot nyert, különösen Sopronmegyében a Rába és Mura mentén). Már három éves korában elrabolták és Bécsbe vitték, hol papok nevelték föl. Bécsből visszatért hazájába s folytatta tanulmányait Budán, Pozsonyban, Kassán, Egerben és Pesten, hol Majthényi Károly, a hétszemélyes tábla ülnöke mellett három évig jogi gyakornok volt; főnőkével gyakran felutazott Bécsbe s miután az udvarnál (Mária Terézia és II. József császár) ismerték, 1773. júl. 20. a magyar udvari kanczelláriánál járulnoki állást nyert. Az akkori bécsi s hazai visszaéléseket figyelemmel kisérve, II. Józsefnél besúgó szerepet vitt; később azonban ilyen visszaélésekbe maga is belekeveredett; azért többrendbeli bűnös cselekedetért és titkos levelezésrt hivatalából elbocsáttatott. Ő azonban nem szűnt meg az igazságát keresni, minden eszközt megmozdított, még Mária Terézia királynőnél is, fiának II. Józsefnek befolyását fölhasználva. Időközben és később is az országban, különösen Nyitra- és Pestmegyékben kezdett szélhámoskodni; míg végre 1784-ben Szent-Endrén (Pestm.) mint feladót elfogták és a megye börtönébe zárták; ekkor azután nem szűnt meg ismét fűt-fát megmozgatni és folyamodásával, ártatlanságának bizonyításával Bécsben és az országban sok kellemetlenséget okozott a főuraknak és kormányférfiaknak; végre tömlöczéből megszökött, de ismét elfogták, kínozták, kivégzéssel fenyegették; azonban, elnyomorodva bár, mégis szabadon bocsátották és úgy vánszorgott a szent-endrei szőllejébe. Időközben hatalmas pártfogója II. József császár is meghalt; II. Leopoldnál pedig hiába keresett kegyelmet és pártfogást. Kivándorlásra kényszerítették és Bécsből Strassburgba költözött, hol megírta emlékiratait, melyek habár sok eredeti(?) oklevelet közöl, csaknem hihetetlen eseményeket tárnak fel.
Munkája: Justizmord und Regierungsgreuel in Ungarn und Oesterreich, oder actenmäszige Geschichte des wegen Toleranz und Menschlichkeit in unsern Tagen schrecklich verfolgten ungrischen Edlen Matthias Raby von Raba und Mura. Von ihm selbst beschrieben. Strassburg, im fünften Jahr der Republik (1797) (Auf Kosten des Verfassers). Két kötet. Ezen emlékiratok után írta Jókai Mór «Rab Ráby» cz. regényét. (Bpest, 1879. Három kötet).
Petrik Bibliogr. és a m. n. múzeumi könyvtár példányából.