Pyrker János László (felső-eőri)
egir érsek, patriárka, a m. tudom. akadéma tiszteleti tagja, szül. 1772. nov. 2. Felső-Lánghon (Fehérm.), hol atyja (kinek őse 1582-ben Rudolf királytól nyert nemességet) ki a hétéves háborúban tüntette ki magát, uradalmi tiszttartó volt. P. 1780-ban ment Székes-Fejérvárra iskolába, hol a gymnasiumot is végezte. Költői hajlamaira nagy befolyást gyakoroltak tanárai közül Ányos Pál és Virág Benedek. Székes-Fejérvárról Pécsre ment tanulni, hol a bölcseletet végezte, majd Budára, hol államszolgálatot keresett. Itt nemsokára titkári állást vállalat egy siciliai gróf mellett, ki a rokonszenves és különféle nyelveket folyékonyan beszélő fiatal embert magával vitte Olaszországba. Utazása után 1792. okt. 18. Lilienfeldbe (Alsó-Ausztria) tért, hol a cisztercziták rendjébe léptt. A theologiát Sz.-Pöltenben elvégezvén, 1796-ban pappá szentelték és a konvent pénzügyi s irodai dolgainak rendbeszedésével bízták meg. 1807. türnitzi plébános lett és megmentette községét a francziák által való leégetéstől. 1811. lilienfeldi prior, 1812. u. o. apát. A lilienfeldi alapítvány könyvtári, kép-, természettani és technologiai gyűjteményeit nagyban gyarapította és az ottani környék szépítésére is sokat tett. 1819-ben ápr. 18. szepesi püspök lett, mint ilyen tanítóképzőt alapított; 1820. okt. 2. velenczei patriárka, 1821. dalmát primás és császári titkos tanácsos; végre 1827. ápr. 9. egri érsekké neveztetett ki. A m. tud. akadémia 1844. decz. 24. tiszteleti tagjának választotta. Az I. osztályú vaskoronarend vitéze. Lelkiismeretes és buzgó pap, a művészetek pártolója s a szegényeknek igazi atyja volt. Egerben tanítóképzőt és rajziskolát alapított, az egri nagytemplom építését létrehozta, melynek belső ékesítésére 10,000 forintot hagyományozott; az omladékvárat kálváriává alakította, a várost és az érseki lakot folyton csinosíttatta; a nemzeti múzeumnak nagybecsű és ritka műízléssel gyűjtött képtárt adományozott; a karlsbadi és gasteini fürdőkben, hol gyógyulást keresett, katonai kórházakat alapított stb. Meghalt 1847. decz. 2. Bécsben. Szive Egerben nyugszik, míg testét akaratához képest a lilienfeldi temetőben takarították el.
Kiváló német költő volt, kinek költeményei számos és szebbnél szebb kiadásban jelentek meg.
Kötelményei, czikkei s egyházi beszédei az Archiv für Geographie, Historie ... cz. folyóiratban (VII. 1816. Kaiser Carls des V. Heeresfahrt gegen Tunis, episch behandelt, XVI. 1825. Rudolph von Habsburg, ein Heldengedicht, XVIII. 1827. Tunisias, ein Heldengedicht in 12 Gesängen); az Irisben (Taschenbuch für 1840. költemény); a Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarn cz. évkönyvben (1846. költ.); a Pázmány Füzetekben (1855-1856. Szent beszéd Husvét ünnepekre és Úrnapra).
Munkái:
1. Historische Schauspiele. Wien, 1810. (Die Korvinen. Trauerspiel in 5 Akten, Karl der Keline, König von Ungarn. Trauerspiel in 5 Akten, Zrinyi's Tod. Trauerspiel in 5 Akten.)
2. Tunisias. Ein Heldengedicht in zwölf Gesängen. U. ott, 1819. (Olaszul: Matilde e Toledo. Episodio tratto dal poema eroico La Tunisiade. Milano, 1826; La Tunisiada. Poema epico. Tradotto ... del Troilo Malipiero. Venezia, 1828..
3. Perlen der heiligen Vorzeti. Gesammelt durch ... Helias der Thesbit. Elisa. Die Makkabäer. Ofen, 1821. Czímképpel. (2. teljes kiadás. Bécs, 1826., Stuttgart és Tübingen, 1841. Magyarra ford. Kazinczy Ferencz: Szent hajdan gyöngyei. Buda, 1830; Udvardy János által. U. ott, 1839. és Kisfaludi Nagy Zsigmond. 1842.)
4. Epistola pastoralis Ecclesiae suae regimen auspicantis. Viennae, 1821.
5. Littera past. al Venarabili Fratelli, e figli dilettissimi in Christo, al Clero ed al Popolo della Dioecesi de Venesia. Venesia, 1822.
6. Rudolph von Habsburg. Ein Heldengedicht in 12 Gesängen. Wien, 1825.
7. Sermo ... in solemniis canonicae suae introductionis ad clerum populumque dioecesis Agriensis die XVII. Septembris 1827. habitus. Viennae.
8. Beszédek, melyek Nmlgu és főtiszt. Pyrker János László úr patriarcha egri érseknek sat. előülése alatt a most emlitett tek. ns. vármegyében 1828. eszt. Sz. György hava 15. és 16. napjain Egerben folytatva tartott tiszti ujitó szék alkalmatosságával mondattak. U. ott.
9. Epistola pastoralis ad vener. clerum dioec. Agriensis. U. ott, 1828.
10. Collectio pastoralium et Circularium litterarum vacante sede ab anno 1822. usque 1827. itam ab Exc. IUmo ac Rdsmo D. Patriarcha AEppo ad Venerabilem Clerum suae Dioecesis Agriensis ab anno 1827. usque 1830. dimissarum. U. ott, 1830.
11. Sämmtliche Werke. Neue durchaus verbesserte und vermehrte Ausgabe. Stuttgart, 1832-34. Három kötet. Suttgart, 1839. U. ott, 1841. Egy kötetben, a költő arczképével; új kiadás, Stuttgart 1845. Három kötet. Deutsche Classiker. Stuttgart, 1853-58. Három kötet. Latinul: Eliadis L ... P-ii Agriae episcopi libros tres ex germanico idiomate latinis versibus reddidit Petrus Soletti Opiterginus. Tarvisii, 1834.).
12. Oestreich. Eine Volkshymne, gesungen bei Gelegenheit des Mozart-Festes in Salzburg 1842. Salzburg. Zeneműmelléklettel.
13. Bilder aus dem Leben Jesu und der Apostel. Mit 24 Stahlstichen. Leipzig, 1842-43. Tizenkét füzet. (2. kiadás. U. ott, 1846., 3. czímkiadás. U. ott, 1855).
14. Legenden der Heiligen auf alle Sonn- und Festtage des Jahres. In metrischer Form. Mit 70 Vignetten und 11 Randverzierungen. Wien, 1842.
15. Sermo Aepi Agriensis die 29-a Septembris 1843. in negotio mixtorum matrimoniorum habitus. Ex hungarico idiomate in latinum traductus. Agriae, 1843.
16. Lieder der Sehnsucht nach den Alpen. Stuttgart, 1845. (Uj bőv. kiadás. U. ott, 1846.).
17. Bilder aus dem neuen heiligen Bunde und Legenden. U. ott, 1847. (2. jav. kiadás.)
Kézirata az egri érseki könyvtárban: Aesthetik 4rét; alkalmi és szent beszédek: összesen 173. (Ezek közül 1 latin, 26 magyar, 15 olasz és 137 német.).
Arzcképe kőnyomat. raz. Kriehuber, 1834. Rohn, 1854. Pesten; rézmetszet összes munkáiban.
Tudományos Gyűjtemény 1820. VII. 123. l.
Egyházi Értekezések 1821. I. 188. l.
Allg. Literatur Zeitung 1821. II. 200. sz.
Élet és Literatura 1829. IX-XII. l.
Felsőmagyarországi Minerva 1835. I. 154. lap.
Kayser, Allg. Bücher Lexikon. Leipzig, 1834. IV. 417., II. 1842. 215., XII. 1854. 219., XIV. 1860. 215. lap.
Magyarkák. Lipcse, 1845.
M. Tudós Társaság Évkönyve VIII. 1. és Névkönyve 1848. 54. l. (Toldy).
Magyar- és Erdélyország képekben IV. 1854. 50. l. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 374. l.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 284. l.
Wurzbach Biogr. Lexikon XXIV. 115. l.
Toldy Ferenc Összegyűjtött Munkái. Pest, 1872. V. 248. lap.
Gams, Series Episcoporum. Ratisbonae, 1773. 368., 376. l.
Allgemeine Deutsche Biographie. Leipzig, 1887. XXVI. 790. l.
M. Sion 1888. 782. lap.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok. Eger, 1892. 200. lap.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 299. l.
Budapesti Hirlap 1897. 338. sz. (Emlékiratai.)
Weber Sámuel, Ehrenhalle. Igló, 1901. 22. lap.
M. Könyv-Szemle 1901. 72., 160. lap. (Kéziratai) és gyászjelentés.