elektrotechnikus, a budapesti telefon-hálózat bérlője, a «Telefon Hírmondó» feltalálója, szül. 1845-ben Erdélyben, hol atyja P. Ferencz nagytehetségű vállalkozó volt és fiát kitünő nevelésben részesítette; de a fiatal P. alig végezte be a Theresianumban tanulmányait, atyja tönkre jutott és ő itthagyta hazáját azzal az elhatározással, hogy külföldön vagyont szerez és családja hírnevét és gazdagságát helyreállítja. Londonban a Brothers Woaring czéghez lépett be s mint e czég megbizottja a 70-es években vezette az éjszakkeleti vasút építését Magyarországon. Innét 1875-ben Amerikába ment és Colorado államban ezüstbányát vásárolt, mely nagy vagyonhoz juttatta. New-Yorkban megismerkedett Edisonnal, ki munkatársául fogadta. Ő képviselte Edisont a párisi világkiállításon. Budapesten és Párisban ő alkotta meg a telefonhálózatot; a párisit ő vezette. Bátyja P. Ferencz elhunytakor végkép Budapestre költözött és átvette a telefonhálózat vezetését. 1893-tól legfényesebb találmánya, a beszélő ujság. Kitünően vívott, lovagolt és zongorázott. A 70-es években Philadelphiában kimutatta a hirhedt Keley szédelgéseit, ki állítása szerint új erőt fedezett föl és ezért egy consortium révén részvényeket bocsátott ki; a próba alkalmával P. felfedezte Keley csalását és a New-York Heraldban leleplezte az egész szédelgést. P. egész életében találmányokon törte a fejét; voltak milliói, aztán elvesztette, de majd újabb vállalatokkal ismét visszaszerezte. Párisban egyszerre huszonhárom különböző vállalatba vágott; ezen 23 vállalat egyszerre két és fél milliót nyelt el. Magyarországon is több vállalata volt; így Máramarosban van aranybányája, Erdélyben pedig petróleum-forrása; ezen forrás körül egész falut alapított: Ozokeritet. Páris közelében egy villájában a kormányozható léghajó megalkotásán munkálkodott; de ezen repülőgép próbái csak félig sikerültek. Feltalálta a módját annak, a mit Edison nem tudott elérni, hogy telefonnal a legtávolabb vidékre is lehet beszélni. 1893. febr. 15. kezdett először működni a telefon-ujság. Midőn nagyon gyötörték a neuralgikus bántalmak s folyton kocsit kellett használnia, azon törte a fejét, hogy mint lehetne olyan kocsit feltalálni, a mit tisztán villamos erő hajt, nem pedig benzin, mint a most divatba jött önműködő kocsikat. S neki ez is sikerült. A kocsit egy adamstali gyáros (Prága mellett) el is készítette, csak át kellett volna vennie, azonban 1893. márcz. 17. Budapesten történt halála ebben megakadályozta.
Találmányairól a hazai és külföldi lapokba sok czikket írt.
Budapesti Hirlap 1893. 76. szám.
1893: Vasárnapi Ujság 13. sz. arczk., Nemzet 75. sz. esti k., Nemzeti Hirlap 28. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 288. l.