főgymnasiumi tanár, szül. 1845. febr. 28. Beszterczebányán (Zólyomm.); középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdette s csak egy évre távozott el Győrbe, hol a magyar nyelvet tökéletesen sajátjává tegye. Az érettségi vizsgálatnak a beszterczebányai kir. kath. főgymnasiumban 1863. évben történt letétele után, a tanári pályára lépett és a bécsi egyetemre ment a történelem tanulmányozására, hol három évet töltött. Az 1864-65. és 1865-66. tanévekben a budapesti egyetemen tanult, melynek befejezése után 1867. júl. 27. a beszterczebányai kir. főgyamnasiumhoz helyettes tanárrá neveztetett ki. A tanári vizsgálatot 1871. ápr. 27. a földrajz- és történelemből tett le, a midőn ugyanezen intézethez rendes tanárrá neveztetett ki s azóta kitartó szorgalommal és ügyszeretettel szolgálta a tanügyet. Az 1884-85. tanévet még befejezte, de nemsokára rá súlyos betegsége, az agy idegeinek megtámadása miatt, 1885. szept. 1. szabadságoltatott; azonban már azon év okt. 6. Beszterczebányán meghalt.
Czikke a beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1871. A beszterczebányai kir. főgymnasium története).
A Loós József-féle magyar-német-tót nyelv szótárban (Pest, 1869-71) a német és tót részt szerkesztette.
A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője 1886. (Ralovich Lajos) 1895. 266. l. és gyászjelentés.