lovag, jogtanácsos, görög-keleti rumén, szül. 1824. okt. 10. Szohodolban (Fogarasm.); a gymnasiumot Brassóban és Nagy-Szebenben, ez utóbbi helyen a theologiát, Kolozsvárt a bölcseletet és ismét Nagy-Szebenben a jogot végezte. 1848-ban Romániába szökött; a szabadságharcz után 1849-1850-ben a fogarasi járás ülnöke, azután alprefectus, 1851. a dévai biróság tagja, 1852. puji (Hunyadm.) járásbiró, 1854. Alsó-Veniczén szolgabiró, 1861. a bécsi erdélyi kanczellarian fogalmazó, 1862. Küküllő vármegye administratora lett és ekkor kapta a III. oszt. vaskoronarenddel kitüntetve az örökös lovagi czímet. 1865-ben a fogarasi járás főkapitányának neveztetett ki; 1867. a m. kir. vallás- és közoktatási miniszteriumban osztálytanácsos, végre kuriai biró lett és 1890-ben nyugalomba vonult. Más téren is működött, így 1863-ban és 1869-ben részvett a nagyszebeni és bécsi országgyűléseken, a kolozsvári (1865) és a bpesti koronázó (1867) országgyűlésen. Szerdahelyen 1869. a tanácskozáson részt vett és akkor, valamint az 1872-ben kiadott Causa Română cz. munkájában, úgyszintén 1878. és 1884-ben a Telegraful Român és Viiţorul czímű lapokban a rumének activitása mellett küzdött. 1860-ban előmozdította azon törekvést, hogy hivatalosan a latin betűket használják a rumének a régi glagolit betűk helyett. A rumén nép közművelődési egyesülésének hatalmas tényezője volt. A romániai tud. akadémia 1877-ben levelező, 1900. rendes tagjának választotta. Az egyházi téren 1868. mint kongresszusi képviselő előmozdította a görög-keleti rumén egyház szervezését; a Gozsdu-alapítvány igazgatósági tagja 32 év óta, mely idő alatt elősegítette az alapítvány gyarapítását. Jelenleg Törcsvárott (Brán) él birtokán, a hol a Parsimonia takarék- és hitelintézetet alapította, melynek elnöke.
Munkái:
1. Comentariu la patenta urbariale pentru, Transilvania ... Két kötet.
2. Formularie de totu soiula esibite. Nagyszeben, 1860. Négy füzet.
3. Die romanische Amtssprache. Ein Compendium der romanischen Sprachlehre, mit einer Sammlung der im ämtlichen Verkehre am häufigsten vorkommenden Ausdrücke. Hermannstadt, 1860.
4. Causa română. Nagyszeben, 1872.
5. Consideratiuni asupra timpului si spaciului. Bpest, 1878. (Elmélkedések az időről és térről).
6. Mérulu. U. ott, 1883. Az alma, költ.).
7. Date îstorice privitoare la familiele nobile române. Nagyszeben. 1895. Két kötet.
8. Strúgurii Nagy-Szeben, 1898. (A szőllő, költ.).
9. Negru Voda. U. ott, 1898. (Negru-Vajda).
10. Un Comentariu la §. 96 al statutului organic bisericese gr. or. român după 30 de anî. Brasso, 1899. (A gör.-keleti egyház szervezeti szabályzatának Commentárja 30 év után).
Petrik Bibliogr.
Familia 1896., 1900.
Enciclopedia Romana III. 698. l. Zászló J.) és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.