orvosdoktor, egyet. tanár, udvari tanácsos, előbbinek unokaöcscse, szül. 1846-ban Szentesen (Csongrádm.); orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol 1870-ben orvosdoktori, 1871-ben pedig sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet nyert. 1871-ben a kolozsvári orvos-sebészi tanintézetnél belklinikai tanársegéd lett, egy évi működése után pedig a budapesti egyetem I. belkórodájához neveztetett ki tanársegéddé. 1876. szept. a «mell- és hasürbéli szervek vizsgálati módszerei» cz. tan magántanárává képesíttetett, 1880. máj. 2. pedig a kolozsvári egyetemhez a belgyógyászat tanárává nevezték ki. Az 1893. kolerajárvány alatt Kolozsvárt mint miniszteri biztos működött, mely alkalomból a III. oszt. vaskorona-renddel tüntették ki. 1895 óta az erdélyi múzeumegylet orvosi szakosztályának elnöke és a tiszti orvosi vizsga kolozsvári bizottságának alelnöke. 1901-ben ő felsége udvari tanácsossággal tüntette ki.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1873. A kénsavas rézéleg és terpentinolaj mint gyógyszer a hevenyvillanymérgezésnél, 1875. Adatok a jaborandi hatásmódjának és gyógyértékének ösmeretéhez, németül a Berliner Klinische Wochenschriftben. A szénporos tüdőbántalomról, 1876. További adatok a jborandi hatásmódjának és gyógyértékének ösmeretéhez, németül a Deutsches Archiv für klin. Medizinben, A légzési mozgások befolyása a bárzsing és gyomorban lévő kutasz levegőjére, németül az Allg. med. Centralzeitungban, 1876. A hevenybubor feletti vitához, németül a Deutsches Archiv für klin. Medizinben, Adatok a czukros hugyár gyógytanához, németül a Pester med. chirurg. Presseben, 1877. Egy adat mellszorongás kórtanához, A gyomor terjedelmének meghatározási módszerei, 1879. Adatok a gyomortágulat kórismészetéhez és gyógykezeléséhez, németül a Deutsches Archiv für klin. Medizinben, A Cheyne-Stokes-féle légzési tüneményhez); az Erdétyi Hiradóban (1880. 19. sz. Wagner Jánosról); a kolozsvári Orvos-Természettudományi Értesítőben (1881. A tetaniáról, A betegségek felismerése hajdan és most, 1882. A mellüri álképletek és izzadmány közti differentiális kórismészetről, 1883. A mellhártya bántalmainak differentiális kórismészetéhez, 1884. A coupos tüdőlob kóroktana, 2 tábl., 1886. Sklerosis lateralis amyotrophica egy esete, 1887. Az izomsorvadásos oldalkötegkeményedésről. Megjegyzések a láz kezelésére nézve, tekintettel a hasi magymázra, 1889. Betegbemutatás, 1890. A typhus abdominalisnál észlehető némely hőmérséki módosulatról, tekintettel a typhus és malaria vegyes infectiójára, 1892. A pylorusrák kórboncztani készítmény bemutatása, A tuberculin veszélyességéről, megjegyzéssel a gümőkór aetiologiájára nézve, 1895. A diphtheria therapiájának kritikája, különös tekintettel a serum therapiára; ezen czikkek részben németül is megjelentek u. o.).
Munkái:
1. A kórisme megállapítására szükséges vizsgálati módszerek. Bpest, 1874.
2. Különös kór- és gyógytan kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok igényeihez mérve. U. ott, 1874.
3. Orvosi műszótár. Bpest, 1883. (Szerk. Balogh Kálmán, P. munkatársa.)
4. A pellagra kérdése hazánkban. U. ott, 1898. (Az Orvosi Hetilap Tudományos Közlönyei. 1898. 22. Különnyomat).
5. A klinikai tanitásról, tekintettel a diagnostikára. U. ott, 1799. (Az Orvosi Hetilap Közleményei).
5. A malariára vonatkozó vizsgálatok. U. ott, 1902. (Az Orvosi Hetilap Közleményei).
Hőgyes Emlékkönyve 775. l.
Győri Tibor, Magyarország Orvosi Bibliographiája. Budapest, 1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.