volt polgármester és országgyűlési képviselő, szül. 1834-ben Baán (Komáromm.); alsó gymnasiumi tanulmányait Komáromban, a felsőket és a jogi tanfolyamot pedig Pozsonyban és a budapesti egyetemen végezte 1855-ben és ügyvédi oklevelet nyert. Az alkotmányos élet megnyiltával 1860-ban Kormáommegye aljegyzőjévé választatott meg. 1861-ben a megyei tisztikarral együtt visszalépett a szolgálattól és egész 1867-ig Komáromban ügyvédeskedett. 1867. ápr. Komárommegye főügyészévé választatott, de csak nehány hónapig töltötte be ez állást, mert már a jún. városi általános tisztújításkor a polgárok bizalma Komárom polgármesteri székébe emelte. Ez állást nyolcz évig töltötte be. Polgármesterségének idejére esik a városi közös iskola létesítése, a város rendszeres csatornázásának és kövezésének megkezdése s számos más nagyobb intézkedés, melyekben P. mindig főtényezőként szerepelt. Az 1875. általános képviselő-választáskor Komárommegye csallóközi járása Zámory Kálmán ellenében országgyűlési képviselővé választotta. A következő választáskor kerületében, gróf Somsich Iván függetlenségi pártival szemben megbukott, de nem sokára Ghyczy Kálmán komáromi képviselői mandátumáról leköszönvén, helyébe ottani képviselővé választatott és így képviselő volt 1887-ig. Mint képviselő jelentékeny részt vett a lótenyésztés emelésére alakult részv.-társaság megteremtésében, melynek 1885-ig igazgatója volt. P. mint kitünő sportsman az utóbbi időban a Vadász- és Versenylap szerkesztését is vitte. Néhány évig a lóversenyzésben is részt vett és egy pár lovával győztes is volt. A Komárom-vidéki takarékpénztárnak ő volt egyik alapítója s hosszú éveken át elnöke. Meghalt 1893. aug. 30. Budapesten.
Sportczikkei 1874-től a Vadász- és Versenylapban jelentek meg, országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Képviselőház. Bpest, 1886. 138. l.
Vasárnapi Ujság 1893. 36. sz. (Nekr.).
Komáromi Lapok 1893. 35. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 275. l.