orvos-sebészdoktor, szülészmester, műtő, kórházi főorvos és egyetemi magántanár, P. György birtokos és tapolylucskai és kükemezei Bánó Rozália fia, szül. 1845. május 5. Kükemezőn (Sárosm.); orvosi tanulmányait a pesti egyetemen kezdte, majd a bécsin folytatta s itt 1870 elején orvosdoktorrá, utóbb szülészmesterré és sebészdoktorrá avattatott. Ezután mint másod-, illetve segédorvos a bécsi Allgemeines Krankenhaus különböző osztályain volt alkalmazásban. 1873-ban Dumreicher tanár seb. klinikáján műtő lett, hol 1875. nov. haváig működött, a mikor magyar állami ösztöndíjjal külföldre ment, meglátogatta Német-, Franczia- és Angolország nevezetesebb sebészeti intézeteit. Edinburgban Lister tanár kórházában az antiszeptikus gyógykezelést tanulmányozta. 1877. jan. Budapesten telepedett le, hol Lumniczer tanár sebészi osztályán kezdett működni az antiszeptikus sebkezelés fejlesztésével és terjesztésével. 1880. május 11. magántanári képesítést nyert «a sebkezelés és a sebész első teendői» cz. tanból. 1883-ban a budapesti általános poliklinikai egyesület főorvosa lett; 1884. okt. pedig a vöröskereszt-kórház egyik sebészeti osztályának főorvosává választatott meg 1880 óta Korányi tanár belklinikáján mint műtősebész működik.
Czikkei a Sitzungsberichte d. k. Akad. d. Wissenschaften. Wien II. Abth. (1869. Über die Schleimdrüsen der Mundhöhle); az Orvosi Hetilapban (1873. Esmarch vérkimélése végtagműtéteknél, 1877. Orvos-sebészi utinapló, Eves és mircococcus fertőzésekkel tett kisérletek, 1878-79. A sebkezelésről, különös tekintettel Lister módszerére és az asepsis útján módosult és alakult sebészi fogásokra, 1881. A sebészi szakosztály a londoni nemzetközi orvosi kongresszuson, 1882. Ínvarrat két esete, Bordacsonkulás esete, Pathologikus térdizület teljes csonkulása. Gyógyulás, 1883. Adatok a mellürbántalmak kezeléséhez bordacsonkulás segélyével, 1884. Echinococcus-műtétekről, gyógyult eset bemutatásával, 1885. Könyvism., 1889. Golyvák kezeléséről hat műtétel kapcsán); a Wiener Med. Wochenschriftben (1875. Complicirte dorsale Luxation im Metacarpophalangealgelenke des Zeigefingers mit Sehneninterposition); a Virchow Archifjában (1877. Versuche über septische und mitrococcische Infection. Aus dem path.-anat. Institute der Prof. v. Reklinghausen in Strassburg i. E.); a Pester med. chirurg. Presseben (1880. Über Wundbehandlung); a budapesti kir. orvosegyesület Évkönyvében (1882-83. két czikk az Orvosi Hetilapból, 1886. Bordacsonkulás esete, bemutatva a budapesti kir. orvosegyesület 1886. jan. 20. III. rendes ülésén, 1887. Májechinococcus műtett és gyógyult esetének bemutatása, Empyema bordacsonkulással műtett és gyógyult esete, 1888. Echinococcus hepatis gyógyult esete, 1889. Echinococcus műtett és gyógyult esete, Carcinoma recti Kraske szerint műtett esetének bemutatása, 1890. Három operált májechinococcus eset, 1891. Metapneumonicus empyema gyógyult esete Bulau-módszerrel operálva); a Langenbeck Archivjában (1884. Beiträge zur Behandlung der Pleuroböhlen-Affectionen mittelst Rippen-Resection, 1885. Über Echinococcus Operationen im Anschlusse an einen geheilten Fall); a M. Orvosi Archivumban (1894. Húsz echinococcus eset) sat.
Munkái:
1. A sebek kezelése, különös tekintettel Lister antiseptikus módszerére és az asepsis útján módosult és alakult fogásokra néhány kórtörténet kiséretében. Bpest, 1879. (2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1885.).
2. Puky Ákos főorvos sebészi osztályának 1-ső évi kimutatása 1885-ről. U. ott, 1886. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból).
3. A belgyógyászat kézikönyve. Szerk. Bókay Árpád, Kétly Károly és Korányi Frigyes. Bpest, 1893-99. Hat kötet. (Munkatárs.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1886.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 275. l.
Hőgyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 410., 778. lap.
M. Nemzetségi Zsebkönyv II. Nemes családok. Bpest, 1905. 523. l.