bölcseleti doktor, ág. ev. főgymnasiumi tanár, P. Rudolf János gazdatiszt (ki az 1866. hadjárat után telepedett le Magyarországon) és Steiner Mária (gyórói vasm. szármszású) fia, szül. 1871. okt. 29. Fűteleken (Vasm.); középiskolai tanulmányait a soproni ág. ev. lyceumban 1883-1891-ig végezte; különösen a lating és görög nyelvet, úgyszintén francziát, oroszt, olaszt és svédet és a finn nyelv elemeit sajátította el. Egyetemi tanulmányait 1891-95-ig a budapesti egyetemen hallgatta, hol majdnem kizárólag a keleti nyelvek tanulására fordította idejét; különös kedvvel tanulta a török és perzsa nyelvet Vámbery Ármin vezetése alatt. 1904-ben «A török irodalom ujjá ébredése a 19. század közepén» cz. egyetemi pályatétellel nyertes lett. 1895-ben a török-tatár nyelvészetből, perzsa nyelv- és irodalomból, továbbá az indo-germán összehasonlító nyelvészetből doktori szigorlatot tett. Ugyanazon év nyarát a vallás és a közoktatási minisztérium támogatásával Konstantinápolyban töltötte, az ujabb török irodalmat és a konstantinápolyi népnyelvet tanulmányozva. 1895-96-ban mint önkéntes a 32. gyalog-ezredben szolgált. 1896. okt. óta mint tanár működik, egy évig a késmárki ág. ev. lyceumnál, kettőig a pozsonyi felsőbb kereskedelmi iskolán és 1899 óta a nyiregyházi ág. ev. főgymnasiumban mint a modern nyelvek rendes tanára. 1901. júl. és aug. a vallás- és közoktatási miniszterium támogatásával Baskiriában tett tanulmányutat; tanulmányairól 1903. máj. számolt be a m. tudom. akadémiában. 1902-ben alapította Nyiregyházán Schlichter Gyula nyug. m. kir. testőrrel a Szabolcs cz. heti lapot, mely azóta politikai lappá fejlődött; kezdetben fel. szerkesztője volt, két év óta pedig munkatársa a lapnak.
Fordításai s czikkei a Törekvésben (Sopron, 1891. Turgenyev «Légyott»-ja); a Vasárnapi Ujságban (1895. Visszaemlékezés Konstantinápolyra, 1897. Török állapotok); az Evag. Egyház és Iskolá-ban (1899. Az evangeliom Japánban); a Nyirvidékben (1901. 31. sz. Ufa, 36., 37. A Beszkidektől az Uralig, 50. beszély oroszból); a P. Naplóba (1901. 338. Baskiriai emlékek, 1902. 5. Költészet és valóság Baskiriában, 1904. 13. Vadcseresnyevirág, 1904. 33. A mikadó, 167. A japáni majom: Toyotomi Hideyosi élete; A negyvenhét ronin, elbeszélés); a Nyelvtudományi Közleményekben (XXXI. 1901. A határozó-ragok és birtokos személy-ragok sorrendje); a nyiregyházi ág. ev. főgymnasium Értesítőjében (1901. A magyar nyelv és rokonai); a Szabolcsban (1902. 1. sz. Márczius 15-ike, 3. Feltámadás, A múzsa, szatirikus vers Mac-Viragh álnévvel, 2-4. Zoja Tülek, baskir rege Hadzsi Szelim Gerej Szultanof után, 5. Legyen öszhang, 7. Baskiriáról, 9. Magyar virtus, 10. Ázsiai állapotok Nyiregyházán, 12. Ha va más világ, 20. Uj templom és elbeszélés, 27. Kossuth Lajos, 29. Emlékbeszéd Kossuth Lajosról, 34. Jótékonyság, 36. Jámbor óhajtások, 1903. 3-5. A japáni nőkről, 4. elb., 9. A Bessenyei-kör és czélja, 11. Márczius 15-dike, 15. Cornille-mester titka, Daudet Alphonse után, 20. Nagy idők, 22. Szerencse, 32. A kassai Rákóczi-ereklye-kiállítás, 40. és 51. Emlékbeszéd II. Rákóczy Fereczről, 1904. 34. Kérdő és gondolatjelek az új pártról, 42. A geszti levél, 49. Elmélkedés a zöld felsőről, 50., 51. Feolvasás, 53. Tiszáék nemzeti könyvecskéje, Forma és lényeg, 1905. 28. Nemzeti küzdelmünk, 30. Geszti logika, 31. Bizalom, 35-37. Nemo ur röpiratáról); a Keleti Szemlében (1903. Baskir nyelvtan, 1904. Baskir szójegyzék, 1905. Baskirische Volkslieder német bevezetéssel és fordítással); az Uj Időkbe (1904. Az utolsó szamurai, elb., Dai-Nippon banzái, Japán Deákja: Ito Hirobumi márki élete, Japáni dalok, bevezetés és ford.).
Munkái:
1. Kemál bej drámái. (Doktori értekezés.) Bpest, 1895. (Jav. és bőv. a késmárki ág. ev. főgymnasium 1897. Értesítőjében.)
2. Rendszeres franczia nyelvtan. Pozsony, 1898. (Tudományos Zsebkönyvtár 6.)
3. Rendszeres angol nyelvtan iskolai és magánhasználatra. U. ott, 1898. (Tudományos Zsebkönyvtár 7. Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
4. Rendszeres oszmán-török nyelvtan. U. ott, 1899. (Tudományos Zsebkönyvtár 26.).
M. Könyvészet 1898-1899. és önéletrajzi adatok.