Prónay Dezső (tótprónai és blatniczai báró)
jogi doktor, b. P. Gábor cs. kir. kamarás és b. Podmaniczky Sarolta (Karolina) fia, szül. 1848. okt. 22. Pesten; a középiskolákat a családi háznál végezte, a jogot Pozsonyban hallgatta. 1869-ben a berlini, majd a lipcsei egyetemen járt, 1871-ben a pesti egyetemen tanult és itt jogi doktorrá avatták. Ekkor a fehér-komáromi evangelikus esperesség felügyelővé választotta, három évvel később a dunántúli superintendentia világi felügyelője lett. 1874-ben a verbói kerület (Nyitram.) országgyűlési képviselővé választotta. Eleinte a középpárthoz csatlakozott, mely Ghyczy Kálmán alatt alakult meg, de midőn Ghyczy pénzügyminiszterré lett, nem követte őt tovább; egyik párthoz se csatlakozott. Atyja 1875-ben elhalálozván, a politikai pályától egy ideig visszavonult, átvette a hitbizományt is s több évig tevékenységét az ősi birtok rendezésére fordította. Midőn 1878-ban Bosznia és Herczegovina occupuatiója alkamával Földvári Mihály pestmegyei alispán megtagadta a kormány rendeleteinek végrehajtását az előfogatok ügyében, megjelent a megye aug. közgyűlésén s védelmére kelt az alispán eljárásának. 1882-ben a gyöngyöspatai kerület képviselője lett és a közjogi ellenzékhez csatlakozott. Radvánszky Antal báró, az ágostai egyház felügyelője halála után helyébe megválasztatott. Egy ideig a főrendiházban szerepelt mint a közjogi ellenzéki elvek hirdetője, 1887-ben a békés-csabai kerületben lépett fel és megválasztatott függetlenségi pári képviselővé. A következő választásokon már nem lépett fel. A közjogi és törvénykezési bizottság és a legfőbb fegyelmi biróság, valamint a királyi és országos közigazgatási fegyelmi biróság tagja volt.
Beszédei a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1890. Beszéd a Károlyi-szobor leleplezésénél); a Prot. Szemle 1901. gyűl. Emlékkönyvében (Alkalmi beszéd a láthatatlan egyházról); országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai IX. 490. l.
Prot. Képes Naptár 1884. arczk.
Függetlenség Albuma 28. l. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 48. l.