theologiai doktor, egyetemi rendes tanár, szül. 1858. okt. 10. Nyitrán; a gymnasiumot Losonczon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban végezte, a hittudományok hallgatására pedig Rómába küldetett. 1881. okt. 30. fölszenteltetett. Hazájába visszatérvén, esztergomi lyceumi, majd 1884-ben theologiai tanár lett, 1890-től egyúttal lelkiigazgató is. 1892. okt. 23-tól a budapesti Mária-kongregatio Damjanich-utczai házában havonként egyszer a vallásosság föllendítése czéljából a művelt urak számára előadást tartott. 1904. márcz. a bpesti egyetem dogmatikai tanszékére rendes tanárnak neveztetett ki.
Czikkei a M. Sionban és Új M. Sionban (1882. Emléksorok Assisi sz. Ferencz születésének VII. százados évfordulójára, 1883. A Collegium Romanum háromszázados évfordulója, Az oltári szentség és a bölcsészet, a Luther-ünnepélyhez, 1884. Horror causae finalis, A műveltségtörténet tövései, 1885. Sybillák, 1886. Lehet-e két órakor délután a matutinumot és laudest anticipálni, Utivázlatok Németországból, 1887. Theol. tanulmányok reformjáról seminariumainkban, 1887-1888. Collegium Germanico-Hungaricumban, A szajkók, Mit hirdetett a sz. péteri obeliszk, Kicsoda Krisztus az emberfia? Magyar hittani újdonság, Protestáns szerénység, 1889. Afrikába, Ázsiai tünetek Fiuméban, Boldog új évet a magyar katholikus theologiának, Nendtvich Károly úrnak, 1890. Apró pénzre váltott theologia, Nem tagadják, hogy halhatatlanok vagyunk, Adhat-e az Isten esőt az imádkozónak, Isten létének érvei, Modern természettudomány magyar attilában, Theismus és atheismus, 1891. A darwinismus, Gibbon Ede és a kereszténység gyors terjedésének okai, Szent Alajos, 1892. Schmitt Jenő Krisztus Istenségéről, 1893. Katholikusok teendői Magyarországon, XIII. Leó pápa püspöki jubileumára, Uj szekta, Zsidó reczepczió a moralis szempontjából, 1895. Egy eszme, egy férfiú, Improductiv szelemi munka, Kell-e mégis csak a coelibatus, Nemzetgazdaság és coelibatus, Szent Ignácz lelki gyakorlatainak szelleme, 1897. Az egyház demokracziája, Fractio panis, Marx Károly nemzetgazdasági alapelvei, 1898. Egyház veszélyeztetett szabadsága, Hiveket az egyháznak! Pénzgazdaság tarthatatlansága, 1899. Mire kell ma a theologiában súlyt fektetni? Szocziális irányzat a XX. században, 1901. A modern ember vallásossága, A mózesi teremtés-történetnek értelme, Ember és evoluczio, Égi világok, Fejlődő világok, Föld és élet, 1902. Két világnézet s könyvismertetések, apró közlések); a Magyar Államban (1885. Esztergomtól Münsterig, czikksorozat, 1903. 129. sz. A sajtó feladata a modern harczban, felolv. az «Országos Pázmány-Egyesület» nyitrai vándorgyűlésén); a Bolcseleti Folyóiratban (1886. Realismus vagy idealismus); a Kath. Szemlében (1890. Hogyan lett a világ, Mint rejlik a csirában az élet, 1896. Gépek és azbad verseny); az Alkotmányban (1904. 219. sz. Képek az Ujvilágból. Omaha, júl. 22.); írt még több lapba s folyóiratba czikkeket és könyvismertetéseket.
Munkái:
1. Isten és a világ. Különös tekintettel a természettudományokra. Esztergom, 1891. (Ism. M. Sion, Kath. Szemle, Prot. Egyh. és Isk. Lap, Religio I. 46. sz., 2. kiadás. U. ott, 1892.).
2. Szentséges atyánknak XIII. Leó pápának beszédei és levelei. Ford. Bpest, 1891.
3. Szent Adalbert ünnepén az esztergomi főszékesegyházban 1892. máj. 1. tartott szent beszéde. Kiadta Sujánszky Antal. Esztergom, 1892.
4. Harcz a félszegség ellen. U. ott, 1892. (Utánnyomat a M. Sionból).
5. Szent beszéde, melyet 1892. aug. 20. Szent István napján tartott Buda várában. U. ott, 1892.
6. Szent beszéd a polgári házasságról. Pozsony, 1893.
7. A keresztény bűnbánat és a bűnbocsánat. A bpesti m. kir. tudományegyetem hittani kara által a Horváth-féle jutalommal kitüntetett pályamunka. Esztergom, 1894. (2. kiadás. U. ott, 1902.).
8. Productiv-e a pénz? Nemzetgazdasági tanulmány. Bpest, 1898.
9. Gondolatok a századvégi hódolatnak és a magyar katholiczizmus 900. jubileumának ünnepére. Bpest, 1900.
10. Ünnepi beszéd, melyet az esztergomi kath. tanítóképző «Mária-Társulatának» megalakulásakor mondott. Esztergom, 1901.
11. Ünnepi beszéd máj. 26. U. ott, 1901.
12. Föld és ég. Kutatások a geologia és theologia érintkező pontja körül. U. ott, 1902. (Ism. Magyar Állam 25. sz., Szépirodalmi Csarnok 1. sz., 2. kiadás. U. ott, 1902. Ism. Bud. Szemle CXIII. 1903.).
13. Dominus Jesus. Nyolcz konferenczia, melyet a budapesti egyetemi templomban tartott. U. ott, 1903.
14. A diadalmas világnézet. U. ott, 1903.
A M. Sionnak 1887-től társszerkesztője s az Esztergom cz. politikai hetilapnak 1895-ben szerkesztője volt.
Álneve: Pethő dr.
Uj M. Sion 1886. 841. l.
M. Könyvészet 1891-92., 1894., 1898., 1900., 1902., 1903.
Uj Világ 1892. 39. sz. arczk.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka 415. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 234. l.
Budapesti Hirlap 1902. 292. sz.
M. Állam 1903. 258. sz.
Corvina 1903. 9. sz.
Vasárnapi Ujság 1904. 11. sz.