orvosdoktor, szakolczai (Nyitram.) származású; az 1755. nyári félévben iratkozott be a jenai egyetemre; 1758-ban Erlangenben orvosdoktor lett; azután gyakorló orvos volt Szakolczán.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de morbis haereditariis in genere. Erlangae, 1758.
2. Sprava pro Lid obecny w wsech bydljcy, kterakby Zdravoj sweho chraniti a w nemocech sobe pomahati mel. obecnemu dobremu z francauzke recsi prelozena skrze. Szakolcza, 1788. (Utasítás a köznép számára, hogyan kell megóvni az egészséget. Fordítás. Tissot után.)
Kézrati munkái: Signa distinctiva filiorum Dei, eorumque in cruce gaudiorum, 8-rét 406 lap; Dictionarium slavicolatinum, ívrét két kötet; Prodromus historiae lietterariae Bohemicae, 4-rét 155 lap; Ars medica 5-rét 1132 lap; Collegium materiae medicae Joh. Friedr. Fasel, calamo excepit Joh. Procopius, 8 r. 666 lap (a m. n. múzeum kézirati osztályában).
Annalen der oest. Literatur 1802. 50. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Ábel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen 60. l.