bölcseleti doktor, állami főreáliskolai tanár, P. Alajos bányatanácsos és pénzverőhivatali igazgató fia, szül. 1873. június 3. Körmöczbányán (Barsm.); középiskolai tanulmányait a körmöczbányai főreáliskolában, a felsőbbeket pedig a budapesti József-műegyetemen végezte. Helyettes tanáráá 1895-ben neveztetett ki s ezen minőségében egy-egy évig az egri, aradi s kecskeméti állami főreáliskolánál működött. 1898-ban rendes tanár lett; ezen évben nyert középiskolai tanári és 1902-ben doktori oklevelet. 1899-ben a temesvári áll. főreáliskolához került, a hol jelenleg is működik.
Czikkei a Math. és Phys. Lapokban (1895. A térbeli görbék elméletéhez, 1900. A számok oszthatósága elméletéhez, 1901. A görbe felületek elméletéhez); a Délmagyarországi Természettudományi Füzetekben (Bolyai János világhírű mathematikus élete és geometriai rendszerének alapjai, A gravitatio és a hajítás a Bolyai-féle térben).
Munkája: A másodrendű felületekre lefejthető regulusz-felületekről. Temesvár, 1902.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.