bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, P. József malomtulajdonos, lisztkereskedő (1849-ben mint nemzetőr részt vett Budavár ostromában) és Hupel Jozéfia fia, szül. 1850. márcz. 7. Pesten; tanulmányait a pesti ág. ev. (I-IV. oszt.), majd a ref. gymnasiumban (V-VIII. oszt.) végezte (1877-ben tett érettségi vizsgát). 1870-71-ben nevelő volt Perczel Mór honvédtábornok házában, 1873-ban báró Lipthay Antalnál, 1875-76. Szűcs Istvánnál; 1872-73-ban Bécsben volt az egyetemen és műtörténettel foglalkozott; e tanulmányait azután Párisban folytatta. Hazatérvén 1874 elején részt vett az iparmúzeum legleső rendezésében, mire Trefort miniszter külföldre küldte. Két évig Münchenben, Velenczében, Triesztben, Rómában foglalkozott műtörténeti tanulmányokkal. 1876-ban szept. végeig volt a Veszprém cz. lap szerkesztője. Másfél évig titkára volt az országos képzőművészeti társulatnak. 1878-82-ig a Fővárosi Lapok belső dolgozótársa volt. 1878-ban a Petőfi-társaság megválasztotta tagjának. 1880. máj. 29. bölcseletdoktori, 1882. június 5. pedig tanári oklevelet szerzett a magyar és német philologiából. 1882-ben helyettes tanár lett a budapesti V. kerületi községi polgári leányiskolában; 1885. ápr. 25-től 1885. jún. 30-ig helyettes tanár a budapesti II. ker. polgári és középkereskedelmi iskolában; 1886-87. ideiglenes tanár a IX. ker. községi polgári és középkereskedelmi iskolában; 1887. jan. 26-tól febr. 20-ig ideiglenes tanár a IV-ik kerületi főreáliskolában; 1889. szeptember 2. helyettes, 1892. január 12. rendes tanár a pozsonyi állami főreáliskolában, honnét 1895-ben a budapesti V. ker. állami főreáliskolához helyeztetett át, hol jelenleg is működik. Pozsonyban a Toldy-kör főtitkára volt és a város magyarosítása érdekében sokat írt az ottani s a budapesti lapokba.
Költeményei, beszélyei, tárczái, könyvismertetései, színi kritikái a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Fővárosi Lapok (1867. Krajnai népdalok, ford., 1868. költ. sat.; a lap belmunkatársa volt 1878-1897-ig); Képes Világ (belmunkatárs 1870. költ., 1871. elb. Longfellov, 1871. költ. Bodenstedt után, elb. Lindau Páltól.); Családi Kör (1870. Mühlbach Luiza, Burow Julia, Bölte Amely, Wildermuth Ottilia, Brooks Maria Erzsébet, 1871. Marlitt E. mint regényírónő, A provencei troubadurok); Szépirodalmi Közlöny (1870-71.); Szana Figyelője (1871. beszély, 1873. A bécsi és párisi operaház, 1874. Olasz művészek Mátyás király udvarában, Amazonok harcza, 1876. költ.); Petőfi-Társaság Lapja (1877. Művelődésünk kincsei és ereklyéi, A képzőművészeti társulat palotái, Barabás Miklós, A Petőfi-Társaság rendkívüli közgyűlése); P. Napló (1877. 258. sz. Történeti és irodalomtörténeti kiállítás); Visszhang (1877. Szép Mikhál és a kritika és könyvism.); Képes Családi Lapok (1881-1888. elb., költ., «Veszedelmes játék» cz. regény, 1889-95. elb., költ., Klimkovics Ferencz és «Regina» czímű regény); Pesti Hirlap (1883-84. Magyar műtermek, 1902. 342. szám. Királyné és költő); Egyetértés (1884. 260. sz. Tóth Kálmánról); Vasárnapi Ujság (1898. Berczik Árpád); M. Geniusz (1902. Somló Sándor); Agrar-Album (1902-903. elb., rajz); Hazánk (1904. 284. Hazafias lyra, 240. sz. Drámairodalmunk és a vidék) sat.; még a következő lapoknál volt belmunkatárs: Magyar Állam (176-179); Ország-Világ (1880-1889).
Munkái:
1. Külföldi költőkből. Pest, 1872. (Ism. Figyelő).
2. Önmaga ellen. Regény. U. ott, 1872. Két kötet.
3. Edith története. Regény. Bpest, 1876. (Előbb a P. Naplóban. Ism. Főv. Lapok 72. sz.)
4. Vázlatok az iparművészet köréből. U. ott, 1872.
5. Székesfehérvári kiállítási Kalauz. U. ott, 1879.
6. Kisfaludy Károly és Irenéje. Tanulmány. U. ott, 1880. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Főv. Lapok 69. sz.).
7. Quisisana. Regény Spielhagen Frigyestől, ford. U. ott, 1881. Két kötet.
8. Swift J., Gulliver utazásai. Ford. U. ott, év n. Négy képpel. (Ifjuság Olcsó Könyvtára 1., 2.).
9. Költemények. U. ott, 1884. (Ism. Vas. Ujság, 1883. 48. P. Hirlap 1884. 27., Magy. és Nagyv. 3. sz.).
10. Kármán József és Faludy Ferencz. Pozsony, 1885. (M. Helikon I. 4. és 51).
11. Szigligeti Ede. U. ott, 1885. (M. Helikon 60.).
12. Széchy Mária. U. ott, 1886. (M. Hölgyek Életrajzai 3.).
13. Szilágyi Erzsébet és Ujfalvi Krisztina. U. ott, 1886. (M. Hölgyek Életrajzai 4.).
14. Ferenczy Teréz. U. ott, 1886. (M. Hölgyek életrajzai. 6.).
15. Eljegyzés után. Bertalan szerelme. Két elbeszélés. Bpest, 1887. (Ism. Bud. Szemle LI. 1887. Nemzet 27. sz.).
16. Cseress Gábor. Regény. U. ott, 1889. Két kötet. (A Kisfaludy-Társaságtól dicséretet nyert. Előbb a Pesti Naplóban. Ism. 1888. Főv. L. 301., P. Napló 337. sz.).
17. Rozsdás czímerek. Regény. U. ott, 1890. Két kötet. (Előbb a Nemzetben).
18. Elbeszélések. U. ott, 1890. (Utközben XI. Ism. Főv. Lapok 186.).
19. Az arczképfestés. Műtörténelmi tanulmány. Pozsony, 1890.
20. Félvér. Regény. Bpest, 1893. (Athenaeum Olvasótára I. 14.).
21. Jókai Mór. Élet- és jellemrajz. Pozsony, 1894. (Kortársak 27.).
22. Bosnyák Anna. Tragédia öt felvonásban. A m. tudom. akadémia 1895. évi Teleki-pályázatán száz aranyat nyert pályamű. Bpest, 1895. (2. kiadás 1896., 3. k. 1905. U. ott).
23. A képzőművészetek története. Pozsony, 1896. (Egyetemes Ismeretek Tára. 4.).
24. Prolog a budapesti Kisfaludy színház megnyitására. Bpest, 1897.
25. Adorján báró. Színmű négy felvonásban. A nemzeti színház Porzsolt millenniumi pályázatán ezer koronás jutalmat nyert. U. ott, 1898. (Második jav. kiadás. U. ott, 1899. Fővárosi Szinházak Műsora 43. 1901: 57. Előadatott 1897. okt. 22. a budapesti nemzeti színházban és azután több vidéki városban).
26. Rejtett boldogság, színmű 3 felv. Sudermann hermann után ford. U. ott, 1898. (Olcsó Könyvtár 1065. 1066. Előadatott a budapesti nemzeti színházban).
27. A vándor madár. Színmű 3 felv. Bölönyi József 500 korona díját nyerte Kolozsvárt. U. ott, 1899. (Fővárosi Színházak Műsora 47. 1901: 62. 63. Előadatott a kolozsvári nemzeti színházban 1899. febr. 20., azután Budapesten a nyári színházban és vidéken).
28. A drusza és egyéb történetek. U. ott, 1903. (Ism. Bud. Szemle CXIII.).
29. A nagy Pálhalmy fia. Regény. U. ott, 1903. (Athenaeum Olvasótára 142. Ism. Vas. Ujs. 14. sz.).
30. Katonabecsület és egyéb elbeszélések. U. ott, 1903. (Ism. Vas. Ujság 1904. 29. sz.).
31. Léha világ, vígj. 3. felv. U. ott, 1903. (Gróf Teleki száz arany díját nyerte. Előadatott a budapesti nemzeti színházban 1903.)
32. Helikoni ünnep, vígj. 3. felv. U. ott, 1905. (Gróf Teleki száz arany díját nyerte. Előadatott a budepesti nemzeti színházban 1904. Ism. Vasárn. Ujs. 1904. 52. sz.).
Kézirati munkái: A boldogító, vigj. (Elsőadatott Bpesten a nyári színházban 1879., 1882. júl. 18. azután vidéken); Csárdás Trézsi, népsz. 3. felv. (Dankó Pistával együtt; először adatott a bpesti városligeti szinkörben 1890. szept. 10.); Frangepán Imre, dráma. (Előadatott a budapesti népszínház tagjai által a fővárosi nyári szinházban 1905.); Durazzó Károly, tragédia; Tiepolo, tragédia; Megujhodás, színmű.
Szerkesztette a Veszprém cz. hatilapot 1876-ban; Budapesten a Képzőművészeti Lapokat 1879-81. júliusig; a Vasárnapi Lapok cz. képes hetilapot 1896-97. (Beniczkyné-Bajze Lenkével együtt); az Aurora cz. hetilapot 1898. (Beksics Gusztávnéval); a Vasárnapot, a Hazánk heti melléklapját 1903-04. és főszerkesztője a Képes Családi Lapoknak 1905 elejétől.
Álnevei: Fanfaron, Beppo, Peterdi József, Reviczky Péter, Sine Ira.
Figyelő IX., X. 1880-81.
Fővárosi Lapok 1881. 108., 1898. 75. sz. arczk.
Szinnyei Repertóriuma II. Bpest, 1885.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886-1903.
Irodalmi Értesítő 1888. 23. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1891. 51., 52. sz. arczk. 1904. 51. sz. arczk.
Pozsnyi főreáliskolai Értesítő 1895.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 213., II. Pótkötet 1900. 476., 1904. 476. lap.
Budapesti V. ker. főreáliskola Értesítője. 1896-1904.