r. kath. plébános, szül. 1829. szept. 23. Galgóczon (Nyitra megye); középiskoláit és a bölcseletet mint papnövendék Nagyszombatban a theologiát Bécsben végezte. 1855. márcz. 14. fölszenteltetett; káplán volt Bakabányán, 1856. szept. Nagyszombatban. 1862. szept. 3. Modor sz. kir. város plébánosa lett. Innét a protestánsokkal való nehéz küzdelmei után 1871. jan. 11. Nadlányba s 1877. július 21. Drahóczra (Nyitram.) ment plébánosnak; ugyanezen évben a nagykosztolányi kerület alesperesévé neveztetett ki, ezen tisztségéről azonban betegsége miatt egy év mulva lemondott. Meghalt 1902. decz. 8. Ottóvölgyben (Pozsonym.)
Számos eredeti és fordított czikket közölt a lapokban; említendők: az Idők Tanujában (1865. aug. 8., 1868. ápr. 4. A modori vegyes házasságok körüli észrevételek, aug. 20. A prot. türelem és a kath. autonomia szükségesége); a M. Államban (1885. 288., 1886. 34., 60., 276., 326., 354., 1887. 38., 195-7., 1888. 41., 182., 226., 289., 1889. 141., 246., 1890. 148., 1891. 3., 64., 183., 1902. 147., 278. sz. Felsőmagyarországi reflexiók. 1887. 120. sz. A vasárnapi munkaszünet, 1888. 257. sz. A szabadkőművesek, 1889. 128., 129. sz. VI. Pius elhurczoltatása, francziából, 271. VII. Pius elhuczoltatása, francziából, 172. Jeanne d'Arc, Francziaország védszentje, Taxil Leo után, 1890. 117., 118. sz. A szabadkőművesek gyilkolásai, francziából, 1895. 75. sz., Az üldözések és a püspökök, francziából, 118. szám Jézus Krisztus és a szocziális kérdés, francziából, 180., 190., 202., 213., 219., 215., 237., 243., 249. A szeptemberi vértanúk).
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 408. l.
Schematismus dioc. cleri Strigoniensis 1902. 178., 1903. 301. l.