bölcseleti doktor, apát-kanonok és az egyetemi könyvtár igazgatója; atyja és nagyatyja tiroli származásuak és katonák voltak; atyja huzamosabb ideig Pozsonyban lakott, honnét neje, Steidele Apollonia, némi tartozás behajtása végett Érsekujvárra leutazott és ezen útjában az utóbbi városban szül. György fia 1723. szept. 11.; alsóbb iskoláit Pozsonyban kitünő sikerrel végezte és 1740. okt. 14. a jezsuita rend bécsi szent-annai kollegiumába lépett, honnét két év mulva a bölcseleti tanulmányok hallgatása végett Nagyszombatba ment. Szerzete előljárósága elsóbb iskolabeliek tanítására Pécsre; Nagyszombatba küldte. 1747. Nagyváradra, Trencsénbe, 1749. ismét Nagyszombatba, 1750. Pozsonyba. Pray azonban teljes erővel a papságra készült, e czélból Egerbe ment, hol vizsgát tett és 1754-ben áldozópappá szenteltetett föl; ezután tanított még Rozsnyón és a bécsi Theresianumban, hol a költészet tanára s a két Salm herczeg nevelője volt. 1758. Győrött, 1759. Nagyszombatban és 1760. Budán tanított, ez utobbi helyen polemikát és theologia moralist. Hogy azonban teljesen a történetírásnak szentelhesse idejét, tanári állásáról lemondott. Különösen még Bécsben Frölich Erasmus serkentette őt a Magyarország története megírásához. A jezsuita rend eltöröltetvén (1773) az esztergomi főmegye papjai közé lépett; de ez időben havonkénti 16 frt nyugdíj mellett nagy nélkülözést szenvedett; akkor jóltevői közt kivált Hédervári gróf Viczay Mihály, ki a szükséggel küzdő Praynak pártfogója volt. Érdemei méltánylásául Mária Terézia 400 frt évi díjjal Magyarország kir. történet írójává nevezte ki. A mint Nagyszombatból az egyetem 1777-ben Budára áttétetett, az egyetemi könyvtár első őrévé 800 frt évi fizetéssel P. hivatott meg. Ezen hivataláról azonban 1780-ban lemondott és csak akkor vállalta azt el újra, midőn az egyetem 1784-ben Pestre költözött. Ekkor történt az, hogy nagybecsű könyv- és kéziratgyűjteményét 400 frt holtáig fizetendő évdíjért a pesti egyetem könyvtárának adta. 1790. aug. 19. II. Lipót kanonokká nevezte ki Nagyváradra, hol az egész életét másutt töltött Prayban annyira bíztak, hogy az ugyanazon évben tartott országgyűlésre a nagyváradi káptalan őt választotta követéül. I. Ferencz király tormovai apáttá nevezte ki. P. élete ezentúl szakadatlan munkásságban telt el, a hazai történelem búvárlása vette minden perczét igénybe; ő hívta fel először a halotti beszédre is a figyelmet egyik művében (Vita S. Elisabethae) és mutatványt is közölt belőle (A nevéről nevezett Pray-codex, a XIII. század elejéről való latin kézirat, mely misekönyvet, krónikás följegyzéseket: kisebb pozsonyi krónika, naptárt és kottás énekeket tartalmaz: a 154. oldalán van a legrégibb magyar nyelvemlék: a halotti beszéd és könyörgés; ezen codex a m. n. múzeum tulajdona). Meghalt 1801. szept. 23. Pesten.
Munkái:
1. De institutione ac venatu falconum libri duo; duorum neo-baccalaureorum honoribus dicati. Cum in universitate Tyrnaviensi prima philosophiae laurea ornarentur anno 1749. Tyrnaviae, 1749.
2. Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum, ab anno ante natum Christum CCX. ad annum Christi CMXCVII. deducti ac maximam partem ex orientis, occidentiwque rerum scriptoribus congesti. Vindobonae, 1761.
3. Epistola responsoria ad dissertationem Apologeticam Josephi Innocentii Desericii, Tyrnaviae, 1762.
4. Annales regum Hungariae ab anno Christi CMXCVII ad annum MDLXIV. deducti ac maximam partem ex scriptoribus coaevis, diplomatibus, tabulis publicis et id genus litterariis instrumentis congesti. Viennae, 1763-64., 1766-67., 1770. Öt kötet.
5. Supplementum ad Annales Veteres hunnorum, avarum, et hungarorum congestos. Tyrnaviae, 1764.
6. Eucharisticon carmen ill. ac rr. d. Benedicto Saigho ord. S. Benedicti archiabbati de sacro monte Pannonio, dum vota sua Deo solenni ritu secundum profiteretur. U. ott, 1767.
7. Epistola responsoria ad partem primam dissertationum Benedicti Cettonis cleriric reguaris Matris Dei piarum scholarum. U. ott, 1768.
8. Vita S. Elisabethae viduae landgraviae Thuringiae, ducis Saxoniae, Hassiae principis et comitis palatinae, nec non B. Margarithae virginis quarum illa Andreae II. haec Belae IV. Hungariae regum filia erat. Ex mss. codicibus eruta, ac praeviis dissertationibus illustrata. U. ott, 1770.
9. Dissertatio historico-critica de sacra dextera divi S. Stephani primi Hungariae regis. Viennae, 1771.
10. Dissertatio historico-critica de prioratu Auranae. In quo origo, progressus, et interitus, ex monumentis nondum editis ... U. ott, 1773.
11. Dissertationes historico-criticae in annales veteres hunnorum, avarum et hungarorum. U. ott, 1774. (De populorum finnicorum origine, et eorum cum hungaris nexu; de eorum lingua; migrationibus; de chazaris, carjelis; de turcis etc.; de paczinanczitis et aliis cognatis gentibus; de populis jurishungarici, vallachis, siculis, saxonibus, bosnis, etc; de duplici systemate De guignesii et berosistarum de origine hunnorum; controversiae circa res Attillanas; rationes, cur hunni ante annum 377. Pannonias non videantur occupasse).
12. Dissertatio historico-critica de Sancto Ladislao Hungariae rege. Posonii, 1774.
13. Dissertationes historico-criticae de sanctis Salomone rege et Emerico duce Hungariae. U. ott, 1774.
14. Specimen Hierarchiae. Hungaricae complectens seriem chronologicam archiepiscoporum et episcoporum Hungariae cum rudi dioecesium delineatione adjectis, si quae sunt peculiares, preaerogativis, ut plurimum ex diplomatibus congestum. Posonii et Cassoviae, 1776., 1779. Két kötet. (I. De archiepiscopatu Strigoniensi et ejus suffraganeis. II. De archiepiscopatu Colocensi et eius suffraganeis. Addita est Chorographia patriarchatus Ipekiensis authoreabbate Michaele Maria Milischich).
15. Synodus sub Laurentio Strigoniensi archiepiscopo celebrata, ex codice mss. seculi XII. exeuntis. U. ott, 1777.
16. Descriptio decimae pontificiae in dioecesi Veszprimiensi seculi XI. ex codice mss. tabularii secreti Vaticani. U. ott, 1777.
17. Diatribe in dissertationem historico-criticam de S. Ladislao Hungariae rege, fundatore episcopatus Varadiensis, ab Antonio Ganoczy praeposito S. Augustini ... consciriptam. U. o., 1777.
18. Index rariorum librorum bibliothecae Universitatis regiae Budensis. Budae, 1780-81. két k. (Névtelenül.)
19. Jacobo Mariosa (Neap. e S. I. olim, dein Coloc. Bibl.) Italiam repetenti Propempticon. Colocae. 1781.
20. Imposturae CCXVIII. in dissertatione R. P. Benedicti Cetto, clerici regularis e scholis piis de Sinensium imposturis detectae et convulsae. Accedunt Epistolae anecdotae R. P. Augustini e comitibus Hallerstein ex China scriptae. Budae, 1781. (Névtelenül.)
21. Herrn Gideon Szolga Anmerkungen über Herrn F. J. S(ulzer) literarische Reise, in so weit sie Ungerland betrift. Hely n., 1783.
22. Georgii Pray, Steph. Katona et Danielis Cornides epistolae exegeticae in disputationem Antonii Ganoczy cum appendicula ad L. K. Pestini, 1784.
23. Unpartheische Gedanken über das erste und zweite Heft des im Jahre 1786. von einer Gesellschaft patriotischer Liebhaber der Litteratur herausgegebenen Mercurs von Ungarn oder Litteraturzeitung für das Königreich Hungarn und dessen Kronländer. Ofen, 1786. (Prabner J. G. névvel, azért némelyek Prabnert külön írónak tartják.)
24. Taurica juri Russico a Catharina II. autocratice bello, et pace asserta poemation e bibliotheca regiae universitatis Pestiensis. Pestini, 1787.
25. Taurinum auspiciis Josephi II. aug. recuperatum. Poemation a ... concinnatum. U. ott, 1789.
26. Epistola ad Benedictum Cetto in qua novae huius in rebus sinicis imposturae deteguntur. Accedit historia controversiarum de ritibus sinicis ab earum origine ad finem compendio deducta. Pestini ac Cassoviae, 1789.
27. Declaratio sincera, christiana et patriotica civis hungari catholici ad quaestionem an sic dicta apostasia inter delicta civila referenda? Pestini, 1790.
29. Reflectiones super declaratione sincera ... U. ott, 1790.
28. Ad amicum Augustanae confessionis amici catholici de Viennensi et Lincensi pacificatione epistolae tres. Hely n., 1790.
30. Animadversiones in libellum, cui titulus: Sola salvifica ad trutinam rationis et revelatonis expensa. Ad rectum revelationis et rationis usum exactae. Hely n., 1791.
31. Ad autorem nullitatis animadversionum in libellum, cui titulus: sola salvifica ad trutinam rationis et revelationis expensa ad rectum revelationis et rationis usum exactarum eipistolae III familiares. Pest, 1791.
32. Geschichte der Streitigkeiten über die chinesischen Gebräuche, worinn ihr Urpsrung, Fortgang und Ende in drei Büchern dargestellet wird. Augsburg, 1791. Két kötet.
33. Commentatio historica de vetere reginas Hungariae coronandi more, et quid inde juris consequutae videantur? Conscripta ab E. C. M. V. C. P. G. Hely n., 1792.
34. Posthumae memoriae Pauli Makó G. A. C. A. P. (Georgius Amicus Carissimo Amico Posuit). Pest, 1793.
35. Historia regum Hungariae stirpis Austriacae. Budae, 1799.
36. Des Herrn Hosszuváry (álnév) Antwort auf die Recension der Jenaischen allgemeinen Litteratur-Zeitung Nr. 279. den 31. jul. 1800. über das Buch: Historia regum Hung. stirpis Austriacae. Vienna, 1801.
37. Historia regum Hungariae, cum notitiis praeviis ad congnoscendum veterem regni statum pertinentibus. Budae, 1801. Három kötet.
38. Syntagma historicum de sigillis regum et reginarum Hungariae pluribusque aliis. Accedunt: 1. Vitae ac scriptorum auctoris recensio. 2. Series chronologica cancellariorum et vice-cancellariorum Hungariae, a condito regno ad hanc aetatem perducta. 3. Vetera duo Calendaria in usum ecclesiae Strigoniensis. U. ott, 1805.
39. Epistolae procerum regni Hungariae. Pars. I. complectens epistolas ab anno 1490 ad 1531. Viennae, 1805. (Újabb kiadása: Posonii, 1806. Pars II. complectens epistolas ab anno 1531 ad 1554., Pars III. ab anno 1554 ad 1711. U. ott, 1806.).
40. Gabrielis Bethlenii principatus Transilvaniae coaevis documentis illustratus. Collegit et in seriem chronologicam digessit ... Pestini, 1816. Két kötet.
41. Commentarii historici de Bosniae, Serbiae ac Bulariae, tum Valachiae, Moldaviae ac Bessarabiae, cum regno Hungariae nexu. Edidit diplomatibus auctos Georgius Fejér. Budae, 1837.
42. Series chronologica palatinorum e schedulis manuscriptis auctoris per Fr. Toldy exceprta. U. ott, 1863.
Kéziratban maradt munkáit közül tizennégyet elősorol Fejér (idézett munkája 185. l.) és megjegyzi, hogy a többi 80 az egyetemi könyvtárban van (lásd az Egyetemi Könyvtár kéziratáainak Czímjegyzékét II., hol 665 kézirata van fölsorolva); Stoeger, Scriptores cz. munkájában (279-280. l.) szintén sok kéziratának czíme van fölsorolva; a m. n. múzeumban is több kézirata őriztetik.
Pressburger Zeitung 1764. 13. sz.
Horányi, Memoria III. 96. l.
Hadi Történetek III. 1790. 402. l.
1801: M. Hirmondó II. 461., 762. l., XX. 461. l. (Epitaphiuma Szerdahelyi Alajos Györgytől), 793. l. (Kulcsár István gyászverse), M. Kurir II. 27. sz., Schaffrath, Leop. 1. b. Oratio funebris ... Pesthini.
Zeitschrift von und für Ungern 1802. I. 136., 409. l.
Magyar Plutarkus IV. II. 118. l.
Tudom. Gyűjtemény 1829. X. 3. l.
Rozsnyói Egyházi Töredékek VIII. 92. l.
Sokféle 1833. 91. szám.
Danielik, M. Irók II. 259. l.
Stoeger, Scriptores 277. l.
Pápai Ifjusági Plutarch 1859. IV. (Lassu Lajos).
Scriptores Facult. Theol. Scient. Univ. Pestini 1859.
Vasárnapi Ujság 1859. 37. sz. arczk.
Figyelő 1876. 1877.
Szinnyei József, ifj., Irodalmunk Története. 1876.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyv-Szemle 1879. 275. l. (Franknói V., Pray-codex), 1885. 223. l. 1895. 46-51., 83. 1896. 100., 106. (Codexe), 1898. 163., 171., 232., 251., 252., 348., 1899. 14., 99., 164., 1901. 272. l.
Történelmi Tár 1882. 223. 366., 1900. 298. l.
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon. Bpest, 1888.
Századok 1888. 523. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 408. l.
Zolnai Gyula, Nyelvemlékeink. Bpest, 1894. 50-72. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1895. 1-23. l. 1902. 377. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 209. l.