bölcseleti doktor, állami gymnasiumi tanár, szül. 1855. okt. 22. Hőgyészen (Tolnam.); a gymnasiumot Pécsett, bölcseleti tanulmányait a budapesti egyetemen végezte; ugyanitt tette le 1878. nov. 23. a perzsa, görög és török nyelvből és irodalomból a doktori, deczember 11. pedig a görög és latin philologiából a középiskolai tanári vizsgálatot. 1879-től mint rendes tanár a losonczi állami főgymnasiumban működött, 1884-től pedig a budapesti V. kerületi kir. kath. főgymnasiumban tanított, majd állami gymnasiumi igazgató lett Bártfán, hol vémérgezés következtében 1897. decz. 23. meghalt.
Czikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1878-tól körülbelül 80 czikk és könyvismertetés); a Pesti Naplóban (1886. 62. szl Volapük, az egyetemes nyelv); az Országos középiskolai Tanáregylet Közlönyében (1888-89. könyvism.); a budapesti V. ker. főgymnasium Értesítőjében (1894. Szoborműveink, az intézet gipszöntévnyeit ismerteti); ezeken kívül a bécsi, berlini, stockholmi és kopenhágai volapük folyóiratokban több e nyelvű dolgozatot közöl.
Munkái:
1. A tudomány rózsaviránya. Egy parszi vallástan. Bpest, 1878. (Különnyomat bővítve az Egyetemes Philologiai Közlönyből).
2. Uj perzsa nyelvjárások. U. ott, 1880. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VIII. 9.).
8. Terenti Adelphoe. Magyarázták Burián János és Pozder Károly. U. ott, 1882. (Görög és római remekírók iskolai Könyvtára).
4. Idegen szók a görögben és latinban. U. ott, 1883. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XI. 4.).
5. Anthologia latina. Latin lyrikus és dramatikus költők műveiből való szemelvények. Iskolai használatra magyarázta. U. ott, 1887. (Dávid Istvánnal együtt).
6. Tacitus műveiből való szemelvények. U. ott, 1889. (Dávid Istvánnal együtt).
7. Qu. Horatii Flacci Carmina. Edidit. U. ott, 1891.
8. Curtius György görög nyelvtana. (Alak- és mondattan). Ford. Ábel Jenő. III. lényegében változatlan kiadás. Rendezte. U. ott, 1896.
Ambrus, Vázlatok 56. l.
M. Könyvészet 1887., 1889.
Kiszlingstein Könyvészete.
Egyetértés 1897. 357. sz. és önéletrajzi adatok.