főreáliskolai tanár, szül. 1850. nov. 4. Zemplénben; a gymnasium I-V. osztályait Ungvárt végezte, honnét a kassai állami főreáliskolába ment és az 1871. július 31. bevégezte. 1871. októbertől 1874. július 31-ig a budapesti műegyetemen tanult; egy évig mint rendes hallgató, később mint tanárjelölt a természettudományi szakosztály vegytani csoportjában működött; 1879-ben tett tanári vizsgát a vegytan- és természettanból, 1881-ben pedig a gyorsírásból nyert oklevelet. 1874. nov. 13-tól a magyaróvári vegykisérleti állomásnál mint tanársegéd volt alkalmazva. 1876. szept. 2. a kecskeméti főreáliskolához nevezték ki helyettes tanárnak, 1878-ban Nagy-Kállóban és 1881-85-ben Székesfejérvárt is volt tanár; végre 1890-ben nevezték ki Nagyváradra főreáliskolai tanárnak; ezen év nov. Budapestre ment gyomorbaját gyógyítani, hol 1901. ápr. 4. meghalt.
Czikkei a kecskeméti főreáliskola Értesítőjében (1878. Az eczetsav főbb sajátságai és vegytani viszonyai); a székesfejérvári főreáliskola Értesítőjében (1881. A paránysúlyok és fajmelegek közötti összefüggésről s azok jelentőségéről a vegytanban).
Munkái:
1. Nagyváradi borok chemiai elemzése összehasonlítva más vidékek boraival. Nagyvárad, 1898.
2. Nagyváradi piaczi tejek. Chemiai elemzés. U. ott, 1899.
Vajda Emil Névkönyve 162. l.
A nagyváradi állami főreáliskola Értesítője 1901. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.