hirlapíró, előbbinek testvéröcscse, szül. 1860. Ludason (Hevesm.); középiskoláit Bpesten és Kecskeméten, a bölcseletet a budapesti egyetemen végezte. A testi nevelés reformjának programmját ő állította össze s ennek propagálására 1884-ben testvérével, P. Jenővel, Herkules cz. szaklapot alapított, melyet mai napig szerkesztenek. A múzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében szervezte az országos múzeum- és könyvtárbizottságot és tanácsot. Számos népkönyvtárat létesített s a vándorkönyvtárak eszméje tőle származott. Széll Kálmán társaságában létrehozta a dunántúli közművelődési egyesületet; melynek főtitkára, az orsz. múzeum- és könyvtárbizottságnak pedig előadó titkára. 1894-ben átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését s abból politikai napilapot csinált; 1896-ban a lap átment tulajdonába is. 1891-ben nőül vette Lukács Juliska drámai szinésznőt. 1897. jan. 25. megkapta a Népszínház bérletét és az igazgatást azon év okt. 16. átvette; 1902-ben ismét ő bérelte ki a Népszínházat; 1904. márcz. 15. azonban anyagi okok miatt meg kellett válnia tőle. Jelenleg a Pesti Hirlap belmunkatársa. A magyar színművek kultusztát propagálta s több pályadíjat tűzött ki a Népszíházban és Nemzeti színházban is.
Írói pályáját 1876-ban kezdte meg; irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s általában kulturpolitikai ezernél több czikket írt csaknem az összes lapokba; szépirodalmi munkásságát elbeszélésekkel és versekkel kezdte.
Czikkei a Figyelőben (IX. 1880. Petőfi «Őrült»-je, 1882. Magyar írói álneveke, 1884. Egy év irodalma 1883., Irodalmi szemle); a Pesti Hirlapban (1880. 254. sz. A magyar Horatius, a Virág-ünnep alkalmából, 1882. 189. sat. sz. A Maros mentén, útinaplómból, 325. sz. Munkácsy Flóráról és Feleky Miklósról); a Magyarország és a Nagyvilágban (1880. Emlékezés Katona Józsefre, Kisfaludy Károly halálának félszázados emléknapján, 1881. Jankó János pongyolában); a Honban (1880. 105. sz. Egy szerencsétlen költő: Katona József, 233. Tudományos kirándulások, 320. A vidéki sajtó, 1882. 98. sz. Jankó János); a Függetlenségben (1882. 47. sz. Kritikánk); a Nemzetben (1884. 304. sz. Horvát Cyrill sat.); a Nemzeti Ujságban (1883. 50. sz. színmű ismertetés); az Arad és Vidékében (1884-1886., 1888. elbeszélések, rajzok); a Szabadelvű Naptárban (1885. Magyarország sportja); a Képes Családi Lapokban (1885-86. elb.); a M. Szalonban (VIII. 1888. Az utolsó ujdonság, 1902. Az új népszinház); a M. Könyvszemlében (1894. P. a múzeumok titkára felterjesztése, 1901. Múzeumok ...); a Fővárosi Lapokban (1895. 351. sz. A könyv); B. Virágh Géza, A m. szinművészetben (1900. A leghálátlanabb szerep); a 90-es években a Nemzet főmunkatársa volt, öt évig erős harczot folytatott a liberális reformok mellet sat.
Munkái:
1. A párbaj, színmű 1 felv. Bpest, 1881. (Nemzeti Szinház Könyvtára 139. Először adatott a bpesti nemzeti színházban márc. 2. Ism. P. Napló 64., Ellenőr 129. sz. Beöthy Zsolt, Szinműírók 161. l.).
2. Szerencsétlen furulyások. Elbeszélések. U. ott, 1884.
3. A sport-világból. Elbeszélések. U. ott, 1885. (Herkules-Könyvtár IV. Többekkel együtt).
4. A viharos élet. Elbeszélés. U. ott, 1886. (Ism. Nemzet 312., Budapesti Hirlap 309. sz.).
5. A testgyakorlati oktatás rendszere. A testgyakorlat oktatásra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményével. U. ott, 1887. (Herkules Könyvtár VII.).
6. Sport és szerelem. Elbeszélések. U. ott, 1887. (Németre ford. Kohut Adolf. Kirchhain, 1891.).
7. Fürdői emlékek. Elbeszélések. U. ott, 1887.
8. Az irodában. Monolog. U. ott, 1889. (Monológok 25.).
9. Fürdők és nyaralóhelyek a Dunántúlon. Ugyanott, 1893-95. (Sziklay Jánossal együtt).
10. A dunántúli közművelődési egyesület I. Évkönyve. (Az alakulás története) 1890. máj. – 1892. máj. II. Évkönyv 1892-1893. III. Évkönyv 1893-94. U. ott.
11. Az országos múzeum- és könyvtárbizottság jelentése. U. ott, 1901.
Szerkesztette a Dunántúli Képes Naptárt 1892. és 93-ra Bpesten és a Fővárosi Lapokat 1896-ban és a Fővárosi Lapok farsangi Emléke cz. albumot 1896-ban Bpesten.
M. Könyvészet 1886., 1888., 1889-90. 1895.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk. 1896. 13. arczk. 1895. 5. sz. arczk. 1898. 42. sz. arczk.
M. Írók és Művészek. Bpest, 1894. arczk. és kézirata.
Fővárosi Lapok 1896. 255. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 156., XVIII. 464. l. és II. Pótkötet 480. l.
Vasárnapi Ujság 1904. 12. sz. (Népszinház ügye).