kegyes tanítórendi áldozópap, szül. 1714. Rohón (Nyitram.); 1735. a kegyes tanítórendbe lépett és tanulmányait bevégezte után tábori papi szolgálatot teljesített az Andrássy-gyalogezredbe. A német, olasz, franczia, görög és zsidó nyelvben járatos volt. Később több helyt gymnasiumi tanár, a nyitrai rendházban prorector és a nemesek convictusának igazgatója, végül a bécsi testőrségnél és 1764-ben Pozsonyban lelkészkedett. Elbetegesedvén visszavonult Szent-Györgyre (Pozsonym.), hol meghalt.
Munkái:
1. Lacrimarum Marianarum ... Tyrnaviae, 1742.
2. A. r. patri Innocentio Desericio, e clericis regularibus scholarum piarum, emerito assistenti generali. Dum quintum commentarium de majoribus hungarorum fel. terminasset. Vindobonae, 1761.
4. Saltus naturae in praemature moste adolescentis Emerici c. Lázár filii Joannis c. Lázár lib. bar. de Gyalakuta e conjuge dum viveret sua Catharina comite Teleki de Szék suscepti, et ripmogeniti nat. a. D. salu. 1743. die 28. September et an. 1761. die 17. Jan. denati. Adumbratus et carmine lugubri defletus a patre. Anno 1761. diebus Martii. U. ott, 1762.
Horányi, Memoria III. 93. l. és Scriptores Scholarum Piarum II. 525. l.
Katona, Historia Critica XXXIX. 977. l.
Petrik Bibliogr.