bölcseleti és egyházjogi doktor, apát-kanonok, szül. 1812. febr. 3. Eperjesen (Sárosm.); alsóbb iskoláit szülővárosában, a rhetorikát Debreczenben, a többit Eperjesen, Kassán és Egerben hallgatta. 1827-ben lépett az egri seminarium növendékei közé, hol elvégezve a theologiai tanfolyamot, mivel még igen fiatal volt, felszentelése törvényes idejéig előbb Czóbel László szabolcsi földbirtokosnál, azután br. Szepessy Jánosnál nevelősködött. 1832-ben pappá szenteltetett és segédlelkész volt Pásztón, Tiszafüreden, Verpeléten és Jászberényben. 1837-ben bölcselet-doktorrá avatták. 1839-ben már mint tanulmányi felügyelő Egerben működött és bölcseletet tanított. 1841-ben az egyházjogból letette a doktorátust. 1843-ban lyceumi tanári széket nyert, melyet később a theologiával váltotta fel és 1845-ben az egyházjogi és egyháztörténelmi tanszékre neveztetett ki. Mint ilyen 1850-ben egervári kispréposti káplán lett, 1854. főszentszéki ülnök és házasságvédő. Tudományos érdemeinek jutalmául ő felsége 1870-ben egri kanonokká nevezte ki s 1878-ban a szent Egyedről nevezett kapronczai apátság keresztjével tüntette ki. Meghalt 1900. júl. 11. Egerben.
Czikkei az Egri egyházmegyei Közlönyben (1869. Kiváltságos oltár, Szent keresztút, 1870. A szombati böjt története, Az anyaszentegyház öt parancsa); a M. Sionban és Új M. Sionban (1868. Apróbb közlemények, 1871. A magyarországi püspökség, káptalanok sat. javainak jogi jellege, alanya, névtelenül).
Munkái:
1. Dissertatio de independentia potestatis ecclesiasticae ab imperio civil. Agriae, 1841.
2. Jus ecclesiasticum catholicorum. Pestini, 1853. (Az összes magyar papnevelőben tankönyvül használtatott. 2. bőv. kiadás: «Cum singulari ad imperium austriacum et comprimis Hungariam attentione» mellékczímmel. U. ott, 1858-59. Két kötet. I. kötet 3. kiadása. Eger 1867.)
3: Katholikus egyház-jogtan főleg a jogakadémiai ifjúság számára. Eger, 1863.
4. Az egri megye főpásztorának különös jogairó, kiváltságairól s különféle kitüntetéseiről. (A Bartakovics-féle Emlékkönyvből). U. ott, 1865.
5. Értekezés a polgári házasságról. U. ott, 1868.
6. A királyi tetszvény. U. ott, 1869.
7. A magyarországi kath. püspökségek, káptalanok, plébániák, zárdák s egyházi intézetek javainak jogi jellege és alanya. U. ott, 1871.
8. Eltörlendők-e a zárdák és ezekhez hasonló intézetek. U. ott, 1876. (Különny. az Egri Egyházm. Közlönyből).
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 370. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 144. l.
M. Sion 1888. 781. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 199. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 155. l.
M. Állam 1900. 158. sz.
Schematismus Cleri Agriensis 1901. 186. l.