állami főmérnök, szül. 1819-ben Szilason (Tolnam.); bölcseleti tanulmányait Váczon, a jogot másfél évig Pesten végezte, a mérnöki oklevelet a pesti egyetemen nyerte. Mint Pestmegye mérnöke egy csatornázási tervvel föltűnt a nádor előtt, ki csakhamar a bácsi kincstári uradalom úrbéri mérnökévé kinevezte. 1867-től Pest és Tolna-megyék főmérnöke volt. Meghalt 1869. nov. 9. Nagybecskereken.
Czikkei a Hetilapban (1846. A bácsi csatorna könnyen hosszabbítható Pestig, Ferencz-csatorna); a Pesti Naplónak is munkatársa volt.
Munkái:
1. A Ferencz-csatorna Pestig hosszabbításának hasznai, hasonlítva az 1840-ik 38-dik törvényczikkben országosan pártolt pest-szegedi csatornához, pest-temesvári vasuthoz, gőz- és közönséges dunai hajózáshoz; – és figyelve a vukovár-fiumei vasut ide vonatkozó hatására. A hosszabbítás térképével és hossz-szelvényével. Pest, 1847.
2. Mint lehetne Pestet jobb levegővel és jobb kutakkal ellátni, mellette búzakereskedésünket lisztkereskedéssé alakítani? egyszersmind az alsó Duna balpartján 400,000 hold mocsárt lecsapolni, 600,000 holdat öntöztetni, egy millió holdat árvíz ellen mentesíteni? és mi hatása volna ily fejlődésnek az alföldi vasut irányára? Nagy-Becskereke, 1863. és Észrevételek. U. o., 1865.
3. Hasznos volna-e Pest városát körülcsatornázni? U. ott, 1866.
4. Vélemény Magyarország vasúthálózati tervéről. Pest-, Bács- és Torontál megyék szempontjából. Egy térképpel. U. ott, 1867.
5. Felelet Nagy-Becskerek város közönségének vasuti emlékiratára. U. ott, 1867.
6. Melyik csatorna volna hasznosabb és mint lehetne olcsó és tartósabb vasutakat építeni. U. 1868.
Magyarország és a Nagyvilág 1870. 4. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és gyászjelentés.