esztergomi kanonok, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1834. okt. 18. Esztergomban, hol a gymnasium hat osztályát végezte. 1849-ben Komáromtól Világosig mint honvéd a hazának tett szolgálatot. Az orosz és osztrák hadifogságból hazakerülvén, 1850-ben az esztergommegyei növendékpapok közé lépett és egy évet a pozsonyi Emericanumban, kettőt a nagyszombati főgymnasiumban bölcselet hallgatásával, négyet a theologiai tanulmányokkal elfoglalva a Pázmány intézetben Bécsben töltött, hova utóbb mint tanárjelölt, a történelmi tanszakra készülvén, még két évre visszakerült. Még mielőtt felszenteltetett (1857. okt. 20.), Scitovszky János hg. primás a nagyszombati érseki gymnasiumhoz tanárnak nevezte ki. 1871. decz. 30. választatott meg Esztergom királyiváros lelkészének; mint ilyen az 1873. járvány alkalmával kifejtett működéseért ő felsége legmagasabb megelégedését érdemelte ki. A pápa 1874. júl. 3. tiszteletbeli titkos káplánjává, utóbb apostoli főjegyzőjévé, Simor bibornok-érsek pedig az esztergomi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezte ki. A m. tudom. akadémia 1872. máj. 24. levelező tagjának választotta (1892. máj. 5. lett rendes tag). 1875-81-ig Esztergom városát képviselte az országgyűlésen. 1880. jún. 15. pozsonyi kanonok, 1886. szent Imréről nevezett czímzetes apát, 1893. október 12-én esztergomi kanonok és 1893-ban honti főesperes lett. A magyar történelmi társulatnak, a heraldikai és genealogiai társulatnak igazgató-választmányi, a szent István-társulat tudományi és irodalmi osztályának tagja.
Irodalmi működése a történetirodalomra vonatkozik, különösen vagy 25 év óta a magyar Anjoukorral foglalkozik. Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Családi Lapok (1856-57. Fraknó, Visszaemlékezés Mária-Nosztrára, Bécsi levelek, Utitárczámból: Bakonybél és Zircz, A magyarok míveltségi állapota az Árpádok korszakában, Bakács Tamás, kor-, élet- és jellemrajz); Ifjusági Plutarch (1858. Pázmány Péter, 1859. Vitéz János); Új M. Múzeum (1859. Zrednai Vitéz János); Kath. Közlöny (1868. A görög költészet Perikles korában); Havi Szemle (1869. Frederik William Faber); Egyházi Közlöny (1873. Konstantinápoly bevétele, 1889. Szent István-társulat); Budapesti Szemle (XI. 1877. Enae Sylvio di Piccolomini viszonya Magyarországhoz, 1879. II. Pius pápa és Haunyadi Mátyás, 1882. Enea Silvio di Piccolomini mint humanista); Vasárnapi Ujság (1880. Somogyi Károly, 1881. Aeneas Silvius adomáiból és elmés mondataiból, Somogyi Károly esztergomi kanonok életrajzi vázlata, 1886. Ioliy Arnold. Bars-Szent-Kereszt és Nagyvárad, több képpel); Tájékozó (1880. Törvényjavaslat a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról); Pozsonyvidéki Lapok (1883. Isten hozott! Üdvözlet a Petőfi-Társasághoz, 1882. 13., 34., 39. sz. Magyar prédikácziók Pozsonyban, 50., 52., 1883. 7., 9., 12., 21., 22., 79., 115., 121., 127., 135., 140., 141., 143. Pozsony és a harmadik magyar egyetem, 1884. 59., 61., 66., 71., 107. sz. 1889. 76. Rónay Jáczint); a Vatikáni Okirattár II. kötete (Bevezetésül: Gentilis biboros követsége Magyarországon 1307-1311); Történelmi Tár (1883. Házassági szertartások a XIV. században, 1884. A pozsonyi társaskáptalan egyik kanonokja és préposti helytartó: Halli János házának leltára 1555., A pozsonyi társaskáptalan őrkanonoki házának leltára 1557., A pozsonyi társaskáptalan idősb kanonokja: Balaszentmiklósi György leltára 1558., 1885. A nagyszombati czizmadia mesterlegények rendtartása 1674. és 1705-ből, Szemelvények a pozsonyi társaskáptalani egyház levéltáraiból, 1886. Adalék Gentilis biboros magyarországi követségéhez, 1889. Viszály a pécsi káptalanban 1302-1309., 1891. A Lipóczi Keczerek, 1900. Két újabb leltár az aacheni magyar kápolna szerelvényeiről); Új M. Sion és M. Sion (1885. Miklós ostiai püspök követsége Magyarországon, 1887. Abbatia S. Henrici, 1888. A jezsuiták viszontagságai Magyarországon a XVII. század első negyedében, Ipolyi hagyatékából, 1889. Rónay Jáczint és a trónörökös); Kath. Szemle (1887. A nagyszombati iskola a XVI. században, Ipolyi hagyatékából, Boldog Csáky Móricz szent Domokos-rendi szerzetes, 1888. Habsburgi Ágnes magyar királyné és Erzsébet herczegasszony az Árpád-ház utolsó sajra, 1889. Nemes Magyar Pálné asszony, 1891. Kanizsai István zágrábi püspök, 1893. Magyar hymnologia, 1900. Nagy Lajos király a halicsi érsekség alapítója); Nemzet (1885. 343. Rónay Jáczint az udvarnál); Századok (1887. II. Miklós 1308-1336. győri püspök mely nemzetségből való? 1888. A Német-Ujvári grófok elnvezése, Philippus de Sancto Geroldo, Köcski Sándor, Kálmán győri püspök, 1890. Bogár István és Gobárfia Márton, 1891. A kir. tárnokmesterek a XIV. században, 1892. I. Lajos király követsége a szentszékhez Avighonban 1346 elején, A Piasztok és a magyar Anjouk közti rokonság, 1893. Észrevételek szerb történetírók némely állítására, Magyar történeti jelentek korhű reconstruálásáról 1-20,, Az Ayancha szó értelmezése, János küküllei főesperes, Nagy Lajos király történetírója 1349-1397., 1894. Déli szláv történeti tanulmányok I-VIII., 1895. Ifjabb Erzsébet királyné, Nagy Lajos király felesége, Mária és Hedvig királynék, Tvartkó, A horvátok forradalma, 1896. Kis Károly és Erzsébet utolsó évei, Válasz Zsatkovics Kálmán helyreigazítására és Végső válasz, 1897. Adatok a bolognai és pádovai jogegyetemen a XIV. században tanult magyarokról, 1900. Záh Feliczián pöre, Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362., A herczegi czím Magyarországban, 1901. Erzsébet királyné aacheni zarándoklása, János apuliai herczeg, szepesi prépost, Az aacheni kápolna pecsétje, 1902. Nagy Lajos király halálos betegsége, Levél a szerkesztőhöz, 1903. A négy Miklós, Magyar-lengyel érintkezések a XIV. században, Kőszegiek vagy Kősziniek, Lehet-e Volfer nemzetséget «Kőszegi»-nek neveznünk? Nagy Kázmér lengyel király családi élete, 1904. Magyar-ruthén érintkezések a XIV. században, 1905. Nagy Lajos király és a jászai konvent); Szent István-társulat Almanachja (1889. II. Tamás mester esztergomi érsek 1305-1321., 1890. Tarka képek a középkorból); Turul (1888. Kérdés László erdélyi vajda nemzetségéről, 1889. Amadé = Omode nádorok, A Nagy-Martoniak, Rénold nádor és ivadéka, László erdélyi vajda nemzetsége, 1891. László erdélyi vajda és a Keán-nemzetség, Válasz Nagy Gézának a régi magyar személynevekről és az Osl-nemzetségről, 1892. Gergely választott esztergomi érsek származása 1298-1308., A Nagy-Martoniak és Kanizsaiak közti rokonság, A tengeri kigyó, vagyis ama bizonyos László vajda nemzetsége, III. Miklós esztergomi érsek, 1893. Pecséttani apróságok, hat pecsétrajzzal, 1895. Hedvig lengyel királynő, Nagy Lajos magyar király leánya és Jagyelló-Ulászló lengyel király felesége születési éve meghatározása, 1897. Pecséttani újabb apróságok I-VI., 1900. Nagy-Martoni Pál országbiró és Lackfi István erdélyi vajda rokonsági összeköttetése, 1901. I. László veszprémi püspük származása, Dénes kalocsai érsek nemzetsége); Kath. Egyházi Közlöny (1889. Calumniare audacter semper aliquid haeret, A «Vaterland» és a Rónay-ügy Rónay Jáczint szabadkőmives? sat., 1891. Jezsuita missiók Pozsonyban); Budapesti Hirlap (1889. ápr. 2. Az osztrák katholikusok gyűlése, 1890. 317. sz. A régi magyar keresztnevekről); Nyugatmagyarországi Hiradó (1891. 44. sz. A pozsonyi püspökség); Hittudom. Folyóirat (1893. A római pápák és a magyar Anjouk); Archaeologiai Értesítő (1892. Az aacheni magyar kápolna XIV. századi ötvösműveiről, 1893. Az Anjou-kori Mária-kép Krumauban, Csehországban, 1896. Szent Simeon zárai ezüst koporsója keletkezéséről, A Karlsteini vár magyar érdekű emlékei, 1900. Magyar vonatkozású faliképek Runkelsteinban, Nagy Lajos király Madonna-képeiről, 1901. Magyar festő és műhímző Párisban 1384-1417., 1903. A zürichi múzeum színes ablaktáblája); Erdélyi Múzeum (1893. A Bánk-bán-kérdéshez, 1899. Nagy Lajos lithván hadjárata 137-ben, 1901. Idősb Erzsébet királyné uralkodása Lengyelországban 1370-1380., A magyar Anjouk lengyel krónikása; Czarnkovi János, 1902. A magyar Anjouk igényei a lengyel trónra); Ortvay, Pozsony város története (II. Pozsonyi városház kapualjának zárköveiről); Pesti Napló (1895. 194. szám. Az Anjou-kor és a millennium); Esztergom-vidéki rég. és tört. társ. Évkönyve (1896. Teendőink: Esztergom monographiájának programmja, 1898. Demeter biboros esztergomi érsek, 1900. Boleszló herczeg esztergomi érsek); Nógrádi Lapok (1886. 43. Blaskovics Ferencz életrajza); Ország Világ (1887. Nagybátyám jegyzeteiből, közli Gamari Eszter); Téli Esték (1887. elb.); az esztergomi kisdedóvó-társulat Értesítői (1893-1898. Elnöki beszédei és évi jelentései); MagyarGazdaságtörténelmi Szemle (1899. A rozsnyói bányák bérbeadása 1332., Nagyszombat város megváltja magát a tized fizetése alól 1347-ben, 1900. Malmok és malombérletek 1328-29-ben, Földesúr és jobbágyok közti viszony 1329-ben, Magyar iparosok Krakóban a XIV. század első felében, Magyar asztalosok Rómában 1368-ban, Adat a XIV. századi kivándorlókról, Rózsahegy város kezdete, A magyarok kedvelt ételei a középkorban, A posta ősi hazája, Hongroyeurs vagyis magyar timárok Párisban, 1903. Külkereskedelmünk föllendülése a XIV. sz.-ban, 1904. Gazdaságtörténelmi okiratkivonatok, XIV. száz. A föltételek, melyek mellett az esztergomi káptalan Nemti birtokát 1292-ben benépesítette, Az örmények falvának megnépesítése az esztergomi káptalan által 1315-ben, Háborúság Esztergom város és az esztergomi káptalan közt a vám miatt, Gazdaságtörténeti okiratkivonatok XV-XVI. század); Mátyás kir. Emlékkönyv (II. Pius pápa és Mátyás király), Religio (1896. Lourdesben 1895. szept. 7. tartott beszédéből); az esztergomi Szabadság (1896. Liberalismus, Kruplanicz Kálmán, 42. sz. Esztergomvidéki régészeti és tört.-társulat 1904. máj. 29. közgyűlésén megnyitó beszéde); Esztergom és Vidéke (1901. A benczések Magyarországon). Politikai s vegyes czikkeket írt még a következő lapokba: Magyar Sajtó, Reform, Szabad Egyház, Ellenőr, Hölgyfutár sat.; az Egyetemes M. Encyclopaedia XI. és XII. kötetébe írt történeti czikkek az egyiptomi, görög és római történelem és régiségek köréből P. jeggyel. Programm- s beszámoló beszédei az Esztergomban (1875., 1878.); országgyűlési beszédei a Naplókban (1875-1881.) vannak. Könyvismertetései és birálatai, szám szerint 55. a Katholikus Közlöny (1868.), Uj Magyar Sion (1873.), Tájékozó (1880.), Kath. Theol. Folyóirat (1883.), Századok (1886-97., 1901., 1904.); M. Sion (1887.), Kath. Szemle (1890., 1892-1893.), Erdélyi Múzeum (1893).
Munkái:
1. Athén Perikles korában. Curtius után. Pest, 1868.
2. I. Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda, 1870. (Különny. az Orsz. középtan. tanáregylet Közlönyéből).
3. Hellas földirata és hellén államrégiségek. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. A m. tudom. akadémia által a m. hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Pest, 1871. (Tudományok Csarnoka 6.).
4. Szent István király. Történelmi tanulmány. U. ott, 1871. (Házi Könyvtár I.).
5. Róma története a nyugoti birodalom elenyésztéig. A m. tudom. akadémia által koszorúzott pályamű. Bpest, 1873.
6. Hunyady János. Élet- és korrajz. U. ott, 1873. (Házi könyvtár XIV.).
7. Egyházi beszéd, meylet Szent István király ünnepén 1873. aug. 20. a budai vártemplomban mondott. U. ott, 1873.
8. Aenas Sylvius II. Pius pápa. Élet- és korrajz. U. ott, 1880. (Házi Könyvtár XXXIII.).
9. Elnöki jelentés, melyet a pozsonyi Toldy-kör közgyűlésén 1883. jan. 7. mondott. Pozsony.
10. Rónay Jáczint pozsonyi prépost. Életrajzi vázlat. U. ott, 1885. (Kortársaink 6-7.).
11. Érdekes per a XIV. századból. Adatok Pozsony történetéhez. U. ott, 1885. (Különny. a Pozsonyvármegyei régészeti és tört. egyesület Értesítőjéből).
12. Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata. U. ott, 1886. (Kortársaink 11-15.).
13. Ipolyi Arnold a m. tört. társulat elnökének emlékezete. Bpest, 1887. (Különnyomat a Századokból).
14. Gvadányi József, magyar lovas generalis emlékezete. Pozsony, 1887.
15. Trencséni Csák Máté 1260-1321. Bpest, 1888. Számos képpel. (M. Történeti Életrajzok).
16. Habsburgi Ágnes magyar királyné és Erzsébet herczegasszony, az Árpád-ház utolsó sarja. U. ott, 1888. (Különny. a Kath. Szemléből).
17. Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor. U. ott, 1890. (Különny. a Századokból).
18. Csór Tamás királyi főajtón álló. Liptói és kőrösi főispán, csokakői, gesztesi és ó-budai várnagy. Kolozsvár, 1890. (Különny. az Erd. Múzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történettud. szakosztályának kiadványaiból).
19. Bánk-bán Melindája. U. ott, 1890. (Különny. az Erd. Múzeum-egylet kiadványaiból).
20. Tót Lőrincz a kir. tárnokok és zászlótartók mestere 1328-1348. Bpest, 1891. (Különny. a Századokból).
21. Emlékbeszéd Rónay Ján. Jáczint, a Magyar tudom. Akadémia rend. tagjáról. U. ott, 1891.
22. Az Osl nemzetség története a XIII. és XIV. száz. U. ott, 1892. (Különny. a Turul 1891. évf. -ból).
23. László erdélyi vajda 1291-1315). Rajzok Erdély multjából a középkorban. Kolozsvár, 1891. (Különny. az Erd. Múzeum-egylet kiadványai VIII. köt.-ből).
24. Nagy Lajos élete. (1326-1382). Bpest, 20 önálló s 175 a szövegbe nyomott képpel. (Tört. Életrajzok).
25. Az erdélyi vajdák sorozata a XIV. sz. végeig. Kolozsvár, 1893. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
26. Nagy Lajos magyar király viszonya Giannino franczia trónkövetelőhöz. Székfoglaló értekezés. Bpest, 1892.
27. Az Anjouk kora. Bpest, 1894. (A m. nemzet története millenniumi kiadásának III. kötete).
28. Emlékbeszéd Dankó József levelező tagról. U. ott, 1897. (Emlékbeszédek IX. 2.).
29. Nagy Lajos litván hadjárata. Kolozsvár, 1899.
30. Záh Feliczián pöre. U. ott, 1900. (Különny. a Századokból).
31. Nagy Lajos a halicsi érsekség megalapítója. U. ott, 1900. (Különnyomat a Kath. Szemléből).
32. Boleszló herczeg esztergomi érsek. (1321-1328). Esztergom, 1900. (Különny. az Esztergom-vidéki rég. és tört. társulat III. Évkönyvéből).
33. Nagy Lajos király szövetkezése IV. Károly császár ellen 1362-ben. Bpest, 1900. (Különny. a Századokból).
34. Magyar vonatkozású fali képek runkelsteinban. U. ott, 1900. (Különny. az Arch. Értesítőből).
35. Nagy Lajos király viszoya az aquiléjai partiarkákhoz. U. ott, 1900.
36. Erzsébet királyné aacheni zarándkolása 1357-ben. U. ott, 1901.
37. István úr árvája. U. ott, 1901. (Különny. a Századokból).
38. Die Runkelsteiner Wandgemälde in ihrer Beziehung zur Geschichte Ungarns. Wien, 1901. (Különny. a Mittheilungen der k. k. Central-Commission für Kunst- u. hist. Denkmaleből).
39. A magyar Anjouk igényei a lengyel trónra. Kolozsvár, 1902. (Különny. az Erdélyi Múzeumból).
40. A négy Miklós. Bpest, 1902. (Különny. a Századokból).
41. Magyar-lengyel érintkezés a XIV. században. U. ott, 1903. (Különny. a Századokból.)
42. A magyar Anjouk lengyel krónikása, Czarnkovi János. Kolozsvár, 1904.
43. Keszei Miklós. Bpest, 1905. (M. Tört. Életrajzok XX. 5.).
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Álnevei: Lászlófi Antal, Agricola, Virágvölgyi, Kárász Huba, Non quis sed quuid, és =, (, +. (1882-től a kath. lapokban és a Pozsonyvidéki Lapokban).
Közvélemény 1877. 76. sz.
Petrik Könyvészete.
Uj M. Sion 1886. 840. l.
M. Könyvészet 1886-87. 1891., 1897., 1900., 1902.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 404. l.
Vasárnapi Ujság 1895. 36. arczk.
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1897. 183. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 113, XVIII. 460. l. II. Pótkötet 472. l.