bölcseleti doktor, gör. kath. püspök, valóságos belső titkos tanácsos, P. János görög kath. lelkész és Lengyel Mária fia, szül. 1796. szept. 12. Nagy-Komjáton (Ugocsam.); a gymnasium I-IV. osztályát Máramaros-Szigeten, az V. és VI. oszt. Ungvárt, a bölcseletet és theologiát a pesti egyetemen végezte, hol bölcseleti doktorrá avatták; azután segédlelkész volt Máramaros-Szigeten, majd Tarkovics Gergely munkácsi püspök titkára 16 évig, 1835. decz. 3-tól pedig az eperjesi görög. kath. káptalan éneklő kanonokja nyolcz hónapig. Ő felsége 1837. márcz. 16. nevezte ki munkácsi püspökké. Pap-árvaházat alapított. Meghalt 1864-ben Munkácson.
Munkája: Sermo, quem ill., ac rev. dn. ... episcopus Munkacsiensis ... pro solemnitate canonicae suae in episcopum Munkácsiensem installationis ad dioecesis suae clerum dixit. Cassoviae, 1838.
Hazai s Külf. Tudósítások 1837. I. 29. sz.
Mendlik, IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar. Pécs, 1864. 40. l.
Vasárnapi Ujság 1860. 12. sz. arczk.