orvosdoktor, Romániából származó, görög keleti vallású rumén család sarja, mely egykor Popescunak írta nevét; azonban midőn a görög keleti rumén egyház a szerb patriarchatus alatt állott, az akkori szokás szerint Popescu nevét Popovicsra változtatta; szül. 1836. jan. 17. Oraviczán (Krassó-Szörénym.) és ott végezte a gymnasium hat osztályát, a felsőbbeket pedig Bécsben. 1853-ban Pesten orvosnövendék lett, hol sebészeti szigorlatot tett, az orvosiakat Bécsben tette le; azután Erlangenben (Bajorország) a régi orvosi iskolánál tett orvosi vizsgát és orvosi gyakorlatot folytatott., 1861-ben Gozsdu Manó krassó-szörénymegyei főispán megyéjében járási orvossá nevezte ki. Orvosi híre még Törökországba is kiterjedt. 1866-ban Mehádián mint fürdőorvos letelepedett, a hol rendesen a nyarat töltötte, télen pedig a kórházak vizsgálata czéljából Olasz, Spanyol, Franczia, Angol és Németországokban, Egyiptomban, Törökországban és Afrikában utazott. A porosz-franczia hadjáratban mint katonaorvos hat hónapig a francziák és hatig a poroszok részén saját költségén folytatott orvosi gyakorlatot. Sok kitüntetésben részesült; a franczia, porosz és romániai kormány rendjelekkel tünették ki, több orvosi társaság tagjának választotta, az algíri orvostársaság és a carcassonei polytechnikai intézet pedig tiszteleti elnökének. Meghalt 1903. szept. 7. Herkulesfürdőn (Mehádián); egyik leánya Keglevich Béla gróf neje.
Czikke a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVI. 1873. Jorgován Jován és a kigyó, rumén népmonda, ugyanez versben); irt a Pester Lloydba is.
Munkája: Das Herkulesbad bei Mehadia in Siebenbürgen. wien, 1885. (Öt rajzmelléklettel. Braumüller's Bade-Bibliothek. Ism. Délmagyarországi Lapok 219. sz. Ugyanez megjelent ruménül is Pesten 1872.)
Familia 1874. 409. l. (Zászló.)
Budapesti Hirlap 1902. 246. sz.
Vasárnapi Ujság 1903. 37. sz. (Nekr.).