gör. keleti rumén tanár, P.-B. Sebő fia, szül. 1847-ben Resinariban (Szebenm.); a gymnasiumot és theologiát Nagy-Szebenben végezte. 1869-ben a magyar vallás- és közoktatási miniszter Németországba küldte, hogy az ottani népiskolák szervezetét tanulmányozza. 1870-74-ben a bécsi, bonni és lipcsei egyetemeken hallgatta a paedagogiát és a természettudományokat. 1876-tól a nagyszebeni Andreianum papnevelő és tanítóképző tanára volt. Az «Astra»-nak nagyszebeni polgári leányiskolájában is volt igazgató s az Astra másodtitkárja. Mint a rumén nemzeti komité tagja, egyik szerkesztője volt a «Memorandum»-nak és ezért Váczon ülte le büntetését. Meghalt 1903 február 16-án Nagy-Szebenben.
Munkái:
1. Untersuchungen über die Blüthenentwickelung der Onagraceen. Hermannstadt. 1874.
2. Elemente de istoria naturală. U. ott, 1881-82. Két tanfolyam.
3. Lucrul de mână în şcoalele de băieţi şi în institutul pedgogic. U. ott,
4. Vocabular român-nemţesc; Wörterbuch der romăn. und deutschen Sprache. U. ott, 1886-87. Két rész.
5. Istoria naturală în şcoala poprală. U. ott, 1890-91.
6. Gramatica germană. U. ott, 1896.
Szerkesztette a Foaia Ilustrată cz. folyóiratot (1891.) és a Foaia Pedagogică cz. lapot több tanártársával együtt. (1897).
Átdolgozta s újból kiadta atyjának munkáit saját neve alatt.
Enciclopedia Romana I. 390. l. (Zászló J.)