görög kath. elemi iskolai tanitó, szül. 1853-ban Rettegen (Szolnok-Dobokam.); a gymnasiumot Naszódon, a tanítóképzőt Szamosujvárt és Déván végezte. Tanító volt több helyen, végül Ó-Radnán 1892-ig, a mikor nyugdíjba ment, hogy egész erejét a rumén irodalomnak szentelje. Meghalt 1905. ápr. 3. Rettegen.
Sok czikket, költeményt, népszokásokat írt a hazai rumén lapokba; német és magyar irókból is fordított.
Munkái:
1. Starostele sau datini dela nunţile Romanilor Ardeleni. Szamosujvár, 1891. (Lakodalmi szokások).
2. Romanul in sat şi la óste apreciat din cântecele lui poporale. U. ott 1899. (A rumén otthon és a harczban). Életírói még 20 önállóan megjelent munkáját sorolják fel, melyeknek csak rövid rumén czímét közlik.
Szerkesztette 1886-ban a Foisoara cz. lapot, mely csakhamar megszünt, azon évben a Cărţile săteanului roman és Convorbiri pedagogice cz. lapokat és a Revista Illustratát 1898-ban; 1904-től a Gazeta de Dumineca cz. lapot adta ki Somlón.
Tribuna, Arad, 1905. 63. sz.
Enciclopedia Romana. Nagy-Szeben, 1905. III. (Zászló J.).