orvosdoktor, kir. tanácsos, nyug. kórházi főorvos és egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, P. József és Kaiszler Teréz, régi köznemes családból fia, szül. 1823. okt. 13. Dunaföldváron (Tolnam.); a gymnasiumot Budán elvégezve 1841. szept. 16. felvétetett a kegyes tanítórendbe és 1843-ig Trencsénben szerzetesnövendék volt; 1843-45-ig elemi tanító, gymnasiumi tanár és hitoktató volt Tatán (Komárommegye), 1845-47-ig bölcseleti növendék Váczon, 1847-48-ban theologiát tanult Nyitrán. Irodalommal és botanikával foglalkozott előszeretettel, de a költészettel is; verseinél szerzetesi nevét: P. Jenőt szokta aláírni. 1848-ban odahagyta a kolostort és beállott honvédnek a 134. honvéd-zászlóaljba és vitézül harczolt több ütközetben. A szöregi csatában súlyos sebet kapott, úgy hogy kénytelen volt visszatérni szülői házhoz. Itt maradt a szabadságharcz végeig, elfoglalván a községnek a szabadságharcz alatt megürült tanítói állását. 1851-ben beiratkozott a pesti egyetemre, hol 1855-ben orvosdoktorrá és szülészmesterré avatták. Ez idő alatt Rottenbiller volt polgármester házánál nevelői minőségben teljes ellátást élvezett. Az 1855. cholerajárvány alatt a Jászságba küldetett ki choleraorvosnak, honnét visszatérve egy évig a szent Rókus-kórházban volt alorvos. Ezután Bécsbe és Párisba utazott a belgyógyászat és bőrkórtan behatóbb tanulmányozására. 1857-ben Sauer tanár mellett a belklinikán segéd lett és mint ilyen négy évig működött. 1858-ban, midőn Csausz pesti boncztanár betegsége miatt helyettesítve lett és a «Wiener medizinische Wochenschrift» német szaktanárok alkalmazását hangoztatta a pesti egyetemen, becsmérlő hangon szólván a «keleti» magyar culturáról, P. ki testestől-lelkestől magyar volt, élesen verte vissza a bécsiek e követelését az Orvosi Hetilapban, melynek 1857-től 59-ig társszerkesztője volt. Ezen polemiái miatt nézeteltérés támadt Markusovszky az Orvosi Hetilap szerkesztője s Poór között, a miért ez 1861-ben megalapította a Gyógyászat cz. hetilapot; ettől fogva a két szaklap egymással versenyzett és sokszor hevesen is támadták egymást. 1858-ban a bőr- és bujakórtanból magántanári képesítést nyert és ugyanakkor számára a szent Rókus-kórházban egy bőrbeteg-osztály állíttatott fel, 1861-ben pedig kórházi főorvossá választatott. 1860-61-ben mint helyettes-tanár a sebészhallgatóknak a belgyógyászatot adta elő. A budapesti kir. orvosegyesületnek 1860-62-ig titkára s azután 1866-80-ig választmányi tagja volt. 1863-ban az orvosok pesti vándorgyűlésén indítványt tett az elhunyt kartársak özvegyeinek és árváinak fölsegélésére, segélyegylet alapítására s ehhez 1000 forint alapítványnyal járult. Az ország közegészségügyét mindenkor szívén viselvén azon korban, midőn a közegészségügy rendezésének szüksége közérzetté vált, 100 darab arany jutalmat tűzött ki a legjobb közegészségügyi törvényjavaslatra, mely pályadíj azonban a törvény megszületése után tárgytalanná válván, P. azt a magyar orvosi rend történetét tárgyaló munka jutalmazására tűzte ki. 1864. jan. 20. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta; 1871-ben egyetemi rendkívüli tanári czímet kapott. 1887-ben az egyetemen megszüntette előadásait. Sok évig alelnöke volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése központi választmányának s 1871-ben elnöke az aradi nagygyűlésnek. Budapesten a helybeli s vidéki orvosok társas egyesítése, a közegészségügyi és orvosi ügyek rendezése végett néhány kartársával egyesülve megalakította 1874-ben az orvosi kört, melynek első elnökének is megválasztották. Mint székesfővárosi bizottsági tag, valamint a fővárosi közmunkatanács tagja sok évig volt a gyűlésekben a főváros közegészségügyének egyik lelkes harczosa. 1888-ban fővárosi állásáról visszalépett, midőn a király a királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. Meghalt 1897. augusztus 20. Budapesten.
Petőfi Helység Kalapácsát birálta a Hirnökben (1844. november 19.).
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1857. Közlemények Sauer tanár kórodájából, A Sauer tanár által javalt kénsavas rézéleg mint a tüdőlob sajátszere, 1858. Bőrlob és orbáncz, Szívbellob, Bujaev-oltás értéke a bujasenyv gyógyítása körül, 1859. a bőr kórisméje, A villám befolyása hüdések kórisméjére, 1860. Melyek a görvélyi kütegek alakjai, Lapszemelvények, tárczaczikkek, vegyesek sat. több számban); a Zeitschrift für Natur- und Heilkunde-ban (1858. Lupus erythematodes); a Pesti Naplóban (1860. 177. szám. A magyar tannyelv és a physiologiai tanszék ügye egyetemünkön); a Gyógyászatban (1861. Előrajz, Az izzag alakjai és gyógykezeltetése, Hol rejlik oka az ú. n. kéz- és lábfagyásnak? A Gyógyászat t. olvasóihoz, Az örökleteg kórbajok, dermatoses haereditariae oktana és gyógytanához, 1862. Közlemények a budapesti kir. orvosegylet gyűléseiről, Lapszemle, vegyesek minden számban, 1862. Mit kivánunk mi az 1862. évre, Keressük a kinal hontermő pótszerét, A füzönye mint a kinal második állítólagos pótszere, Budapest egészségi viszonyai érdekében: Hol kell a budai léggyárt fölépíteni, Biztos óvszer a hagymáz, typhus ellen, A lázvegy és ennek oki viszonya a tüszeggel, kelevénynyel meg pokolvarral, A budapesti gyógyszertestülethez a hazai gyógyszertermékek és gyógyszerkészítmények ügyében, A kir. magyar egyetem újjáalakításának évnapja, Válasz Keresztessy József orvos úrnak azon kérdésére, vajjon mi oka, hogy a tehénhimlő ojtásra néha elfajult eredmény következik? A «Lichen exsudativus ruber» vagyis inkább «Ekzema psoriasiforme» nevű küteg s ennek második gyógyult esete, Készüljünk a magyar orvosok s természetvizsgálók legközelebbi vándorgyűlésére, 1863. A cselekvés terére, A nagyigmándi keservíz és gyógyjavallata, Nyilt levél Kéri Imre tr. Aradmegye főorvosához, Lisznyai Kálmán teteme, Alakítsunk orvosi segélyegyletet, A budai hévvizek, különösen a Császárfürdő gyógyhatása, A pesti gyárak hova állíttassanak ezentúl? A lázvegy, pyrokrasis, alakjai s oktana, Ötszázezer forint a kir. m. tudományegyetemi közös korházra, Az orr, ajkak s lábujjpereczek heveny üszkösödése lázvegyből, válaszul Török József tr. urnak, A magyar orvosi könyvkiadó-társulat ügyében, A lázvegy és csömörfélék közti viszony fölötti vita, a m. orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlésének orvos-sebész szakosztályában, Botrányos látogatás a pestvárosi közös kórházban, Javaslat a folyton terjedő marhavész megszüntetésére, Közlemények a budapesti kir. orvosegylet gyűléseiről, 1864. Válasz Nagy József tr.-nak, A sörömféle bőrbajok oktana- és gyógytanához, Az országos orvosi nyugdíjintézet ügyében, A bőrfarkas, lupus, oki viszonya a görvélyhez, scrofulosis, 1864. Adalék a szívburoklob, pericarditis és szívbellob, encarditis oktanához, Bujavegy vagy idegkór? Nyilt levél Korányi Frigyes tanár úrhoz, 1865. A görcsök méhszenviek vagy nyavalyatörésiek-e? Azonos-e a lázgerj a növénykorhadás terményeivel? Felvilágosításul Tormai tanár statisztikai közleményeihez, A villám saját áramával avagy indítóinak fémével gyógyít-e? Szívburoklobbal a Bright-vesekórral szövődött szívzsirhadás egy esete, különféle orvosügyi czikkek több számban, 1866. Ujévi kivánságunk a hazai közegészségügy fejlesztésére nézve, A pesti közös kórházban levő bujakór osztálya felőli tudósítás, A tüdőtályog és esete, A keleti hányszékelés gyógyításához, Vezekényi, Horner tanár urnak, Az emberbőr élettani és kórtani tekintetben, 1867. A járványos koponyagerinczi agyhártyalob, Adatok a természet orvosi czélszerűségéhez, 1868. A hazai közegészségügy elintézése érdekében, Alapi agyhártyalob és heveny szemzés gümősödés, Nyilatkozat az «Orvosi kar»-t illető indítvány tárgyában, Karagyorgyevics Sándor herczeg ráfogott agyi vérbősége, 1869. Védhimlő-ójtás mint biztosíték a himlő ellen, Az agy vérömlényes gutája ujjongó öröm következtében, A bőrbetegségek természetes rendszere, Skerlievo mint magyar tengerparti betegség, A m. orvosok és természetvizsgálók állandó közegi választmánya, 1870. Az izzag, ekzema, fogalma, 1871. A Magyar orvosok és természetvizsgálók aradi nagygyűlésének megemlékezése az elhunytak felett, Elnöki megnyitó és bezáró beszéde, Közegészségi pályakérdése, 1872. Az iblany hatása bujakórban, Fertőzési orbáncz, Az apateleki ásványvizek, 1873. elefantkór, Elephantiasis Arabum, női ivarrészen, A keleti cholera gyógyításához, 1875. A vörös dobrocz, A pikkelyeg, psoriasis, isméje és gyógyítása, A kemény agyhártya és agyvelő idült lobjának ujabb tünetei, 1877. A szív-bellob oktana, 1878. A chrysophan-sav gyógyhatása váltóláz, mocsárlázi pir, izzag és pikkelysömör ellen, 1879. Tenyészidegi oldalhüdés, hemiphlegia sympathica, A keleti mirigyvész tárgyában, 1888. Az iblany a bujakórnak biztos és ártalom nélküli gyógyszere, 1889. Szabad-e nedves lakásba hurczolkodni?); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IX. 1864. Válasza a lázvegy és sömörfélék közti viszony fölötti vitára, A sömörféle bőrbajok oktana- és gyógytanához, XIV. 1870. A skerlievo mint magyar tengerparti betegség, Az izzag, ekzema, fogalma, XV. 1872. Elnöki megnyitó beszéde, Az apatelki ásványvizek Boros-Jenő mellett Aradmegyében, Fertőzési orbáncz, Az iblany hatása bujakórban, XVI. 1873. Elefantbőr női ivarrészen, XVII. 1875. A vörös dobrocz újabb esetei); a M. Akadémiai Értesítő, Math. és Term. t. o. Közlönyében (VI. 1866. Adatok a természet orvosi czélszerűségéhez, vagyis minden vidék megtermi az otthonos betegségek gyógyszerét); az Államorvosban (1874. A vízmérők közegészségi tekintetben, Budapest legegészségesebb ivóvize, Az országos közegészségi tanácsnak a közegészség rendezéséről indítványozott törvényjavaslatához, Czélszerű volna-e közegészségi miniszteriumot felállítani?).
Munkái:
1. Örömhangok nt. Nagy Márton úrnak, kegyes-rendi tatai ház kormányzójának neve ünnepére 1844. Komárom. (Költemény).
2. Sauer Ignácz kórodai előadásai a keletindiai hányszékelésről (Cholera Ostindica.) Közli... Kiadják a gyógyászat hallgatói. Pest, 1855.
3. A görvegek (Scrofulides) vagyis a görvélyokozta bőrbántalmak megalapítása és beigtatása a bőrbetegségek természeti rendszerébe. U. o., 1860. (2. jav. k., U. o., 1864.)
4. A szükségesb orvosi műszavak deák, német, magyar zsebszótára. Szerkesztették Nékám Sándor és... tudorok. Melléklet a «Gyógyászat» cz. folyóirathoz. U. ott, 1861.
5. Hufeland Kristóf Vilmos, A gyermekek testi nevelése... Az eredeti 9. kiadás szerinti fordítást átnézte és előszóval ellátta. U. ott, 1865.
6. Védirat. Balassa tanár döntő szavazata és a lázvegy. Buda, 1866. (Különny. a Gyógyászatból).
7. Sauer Ignácz emléke. Pest, 1871. (Értekezések a term. tud. köréből II. 14.).
8. Emlékbeszéd Flór Ferencz felett. U. ott, 1873. (Értekezések a term. tud. kör. III. 7.
Szerkesztette a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatainak XIV. Évkönyvét 1870-ben Rózsai-val és a Gyógyászat cz. hetilapot 1861. jan. 1-től 1873-ig és az Államorvos havi melléklappal 1869-től Budapesten; megmaradt 1885-ig a lap tulajdonosa.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Suhajdy Gy., nyomt. Légrády testvérek (a Vereby Soma, Honpolgárok Könyvében 1875.).
Magyarország és a Nagyvilág 1865. 8. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1871. 36. sz. arczk., 1897. 35. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Bpest, 1875. X.
Budapesti Hirlap 1897. 232. sz.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Budapest, 1896. 746. lap.
M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XXX. Budapest, 1900. 75. l. fénynyom. arczk. (Chyzer Kornél).