Pongrácz György (szentmiklósi és óvári báró),
váczi püspök, P. Dániel báró és Dubinszky Erzsébet fia; bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban elvégezvén, miután itt ezekből 1655. ápr. 25. magisterré avattatott, a theologiára Rómába ment. Már 1654-ben mint papnövendék győri 1657. aug. 13. esztergomi kanonokká neveztetett ki. 1663. ápr. 15. szentgyörgymezei préposttá, júl. 19. olvasó-kanonokká, majd szendrői cz. püspökké és érseki helynökké lett. Bírta ezenfelül az almádi apátságot is. 1669. szept. 23. királya a váczi püspöki székre emelte, miután az esztergomi káptalanban a nagyprépostságot is elnyerte. Megerősítése Rómából csak 1672-ben érkezvén meg, püspökké ugyanezen év jún. 12. szenteltetett fel Nagyszombatban. Úgy látszik, a királyi udvarban is kedvelt egyéniség volt, mert ez alkalomból a felség drága gyémántokkal díszített arany mellkeresztet küldött neki. Mint váczi püspök is megmaradt esztergomi nagyprépostnak és innen kormányozta a török uralom keserveit sínylő egyházmegyéjét. Kezdettől fogva több ifjút neveltetett és képeztetett saját házában a papi pályára, hogy az általánosan érzett paphiányon segítsen. 1672 körül elkészítette a váczi egyházmegye térképét. 1673-ban Cseke Mihály ecseghi plébános által egyházlátogatást tartott megyéjében, 1674-ben a váczi egyházmegye plébánosait és licentiátusait, miután saját vallomása szerint megyéjében arasznyi földbirtoka sincsen, a primás beleegyezésével Szent-Benedeken hívta össze. Miután ehhez a török engedélye is szükséges volt s minekutána a török hatóságok vonakodtak ezt megadni, P. azzal fenyegette őket, hogy mindazokat a papokat, a kik a kitűzött időre Szent-Benedeken meg nem jelennek, felfüggeszti állásuktól, jól tudván nemcsak ő, de a török is, hogy ez esetben a nép sem kivánna lelkének egyedüli vigasztalója nélkül a falvakban megmaradni. A kisérlet sikerült s az engedély a budai basától megérkezett. Szent-Benedeken a kitűzött időre megjelent 3 alesperes, 8 plébános és 11 licentiatus. A váczi püspökmegyében nem volt több mint 73 katholikus falu, de ezek lakói sem voltak tisztán katholikusok, az összes katholikus hivők száma pedig nem haladta meg a 13,000-et. Egyházmegyéjéről írt Informatióját egész terjedelmében közli a M. Sion (1869. 891-904. l.). Az egyházi élet újjászervezését, az egyházmegye újjáalakítását tervezte, de ebben megakadályozta őt 1676. márcz. 5. történt váratlan halála.
Munkái:
1. Tek. és Nagys. Pongrácz György... Predikatzioia, melyet predikálot Nagy-Szombatban Szent-Miklós Templomaban Boldog Asszony Havanak XX. napjan M. DC. LXI. Midön a Tekentetes és Nagysagos Groff Forgach Miklós,... Megh. Hagyott Özvedgye a Tek. és Nagys. Groff Bossani Ester temettetnek. Nagyszombat.
2. Aggratulatio chronographica Clementi IX. p. M. 1667.
3. Res gestae in Ungaria annis 1667 et quinque sequentibus. Cassoviae. (De canonisatione Francisci Borgia Tyrnavi usi: «Virtutes Sancti ungarico idiomate pro concione exposuit, idemque slavico sermone octavo die praestitit».)
Katona, Historia Critica XXXVI. 755. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 409. l.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 403. lap.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 274. lap. és Horvát István, Lexicon Ernditorum. (Kézirat a m. n. múzeumban.)