Pongrácz Arnold (szentmiklósi és óvári gróf),
cs. és kir. kamarás, P. János gróf cs. és kir. kamarás és Barkóczy Mária Zsuzsánna bárónő fia, szül. 1810. júl. 18. Nedeczen (Trencsénm.); a katonai pályára lépett; utóbb helytartó-tanácsos, 1852-ben Nógrádmegye cs. kir. főnöke s a vaskoronarend vitéze volt. Híres sakkozó; a «nagyszombati remete» név alatt számos sakkfeladványa jelent meg a képes lapokban; így a Vasárnapi Ujságban egész haláláig; a bécsi sakktársaság egyik alapítója volt. Első «önmatt»-ja 1856-ban jelent meg; sakkdíjakat nyert a bristoli (1861.) és a nagybritt (1862.) tornákon. Igen visszavonultan élt Nagyszombatban, hol 1890. júl. 7. meghalt.
Munkája: Az utolsó Illésházy. Egy fényképpel és egy táblával. Bpest, 1884. (Németül. Bécs, 1884.).
Illustrirte Zeitung. Leipzig, 1872. 1488. sz. arczk. 1890. 2488. sz.
Nagy Iván, Magyarország családai IX. 411., 428. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXIII. 97. l.
Nemzetségi Zsebkönyv. Főrangú családok I. 198. lap.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1890. 30. sz. arczk.