theologiai doktor, róm. kath. segédlelkész, P. János írónak és Vecsey Teréziának fia, szül. 1868. febr. 2. Pesten; a gymnasiumi tanulmányait 1881-től a III. osztálytól kezdve a bécsi cs. és kir. Theresianumban végezte; 1887-ben az érettségi vizsga letétele után cs. és kir. huszárönkéntes és 1888. decz. tartalékos hadnagy lett; 1887-ben a görög keleti vallásról áttért a róm. kath. vallásra. Huszár hadnagygyá történt kinevezése után a papi pályára lépett; theologiai tanulmányait a jezsuiták vezetése alatt álló innsbrucki theologiai fakultáson és a bécsi Augustineumban végezte. 1892. jún. 21. Császka György kalocsai érsek miséspappá szentelte, 1894-ben theologiai doktor lett. 1898-ig mint az egyházjog tanára működött a kalocsai érseki lyceumban. Akkor kikéredzkedett a praktikus lelkészkedésbe s Bácsmegyében káplánkodott 1900-ig, midőn a herczegprimás fölvette az esztergomi főegyházmegyébe; azóta a székesfővárosban működik és jelenleg budapest-erzsébetvárosi káplán.
Czikkei a Hittudományi Folyóiratban (1893. A Corpus Juris Canonici és a babona, 1896. Az egyházi javadalmak összehalmozására vonatkozó jogi értekezések a legrégibb időktől a mai napig); a M. Szemlében (1900. A régi és az új irodalomban és a művészetben); az Alkotmányban (1902. 235. szám Zola, 1903. 305. sz. Deák Ferencz két kiadatlan levele, 1858. és 1862-ből Pompéry Jánoshoz); a Budapesti Hirlapban (1904. 265. sz. A nagy-czenki kastély éjjeli látogatója, 267. és erre 270. sz. Falk Miksa és Nagy Sándor levele).
Munkái:
1. A polgári házasság dogmatikai, egyházjogi, államjogi és erkölcstani szempontból. Bpest, 1893. (A Hittudományi folyóirat szerkesztősége által 500 franknyi pályadíjat nyert munka).
2. VII. Gergely pápa jelleme. Tudori értekezés. Kalocsa, 1894.
3. Jogbölcseleti előadások. U. ott, 1898.
M. Állam 1893. 14. szám és önéletrajzi adatok.