megyei alispán és országgyűlési képviselő, P. Dávid evangélikus ref. lelkész és Péter Erzsébet fia, szül. Kis-Sáróban (Bácsmegye) 1828 körül; a gymn. tanfolyamot Pápán, a bölcseletet Nagy-Kőrösön, a jogot és hittant 1850-ben Pápán végezte. Közben az 1848-49. szabadságharczban mint honvéd küzdött. 1851-ben az egyházkerület megválasztotta a Pápán újonnan szervezett gymnasiumhoz a történelem és latin irodalom rendes tanárának és itt működött 1856-ig; e tanév végével a kecskeméti ref. főgymnasium történelmi s hellén irodalmi tanszékére nyert meghívást, ugyanitt rövid időn életfogytiglani igazgató lett. 1860-ban visszaállíttatván a jogi tanfolyam, a kecskeméti egyháztanács a kerület jóváhagyásával jogtanárnak választotta, egyszersmind a gymnasium igazgatását is újból reábízta. Vágyai azonban a politikai élet felé vonzották s 1861-ben hazatért megyéjébe. A rövid alkotmányos korszak elnyomása után a társadalmi téren mint a lévai casino-egyesület igazgatója s mint a barsi gazdasági egylet titkára igyekezett a közszellemet fejleszteni. Schmerling bukása után részt vett a kezdődő politikai mozgalmakban. A megye polgárai megbizásából felterjesztést írt az akkori főkanczellár Majláth Györgyhöz a gyűlölt Majthényi Auguszt báró elmozdítása iránt és e felterjesztést Bécsben vivő négyes küldöttség tagja s vezetője volt. A Majláth-Sennyei kormány alatt Barsmegye főjegyzőjévé neveztetett ki; de a kinevezés nem férvén meg alkotmányos érzületével, azt el nem fogadta. A megyék restauraciója után 1867. ápr. 27. egyhangúlag főjegyzővé, 1871-ben szintén egyhangúlag alispánnak, 1872-ben a lévai kerület országgyűlési képviselőjévé, a közigazgatási bizottság tagjává, 1878-ban újra Barsmegye alispánjává választatott meg. 1864-től fogva a barsi ev. ref. egyházmegye világi főjegyzője volt. Jegyzői tollának másodszori fölvétele alkalmával az egyházmegyében, 100-100 forint alapítványt tett a lelkészi s tanítói gyámoldára.
Czikkei, megyei beszédei az egykorú politikai lapokban; országgyűlési beszédei a Naplókban vannak; a kecskeméti ev. ref. nagy-gymnasium Programmjában (1857-59. A kecskeméti ref. főiskola történetének rövid vázlata).
Arczképe: Kőnyomat L. Appelrathtól 1873. (a Hajnal-Albumban).
Hajnal. szerk. Sarkady István. Bpest, 1873. 122. l. arczk.
Sz. Kiss Károly, Monografiai vázlatok. Pápa, 1879. 61. l.
Bars 1882. 27. sz. (Garami).
Kiss Ernő, A pápai ev. ref. főiskola története. Pápa, 1896. 339. l.