orvosdoktor, pestvárosi physikus és kórházi főorvos, a m. tudom. akadémia rendes tagja, váradi Pólya András és Oroszi Sára szegénysorsú földmívelő szülők fia, hét testvér között a legfiatalabb, szül. 1802. jan. 1. Nagy-Szécsén (Barsm.), a Garam folyó partján fekvő helységben; gyönge testalkatú és gyakran betegeskedő fiú volt, azért szülei a papi pályára szánták; öt és fél évet töltött a helybeli falusi iskolában, hol Fügedi Ferencz néptanító vezérlete alatt az I. gymnasiumi osztály tantárgyait is elvégezte. 1813-ban a losonczi főgymnasium növendéke lett, hol hat év alatt a logikát is bevégezte. 1819-ben a bölcseleti tudományok hallgatása s a német nyelv elsajátítása végett Selmeczbányára ment az ottani ág. hitv. lyceumba, hol ezen korszakból saját életiratában három egyént emel ki, kiknek tudományos kiképzését főleg köszönhette: Jenei Jeney Jánost, ki magán-tanítója volt, Kovács István tanárt és Scheverlay Mátyás akkor selmeczi, később pozsonyi nagyhírű tanárt, «kinek lényem egész valójával tartozom», írja. P. a rendes tárgyakon kívül kiváló előszeretettel foglalkozott a rajzzal és zenével; a zenével később felhagyott, de a rajzot élte fogytáig gyakorolta s utolsó éveiben a kertészet mívelésévél sokszor gyakorlati hasznát is vette. 1821-ben Pestre óhajtott menni az orvosi pályára, azonban atyja, kinek kedveért már 1817-ben az egyházi szószéken is föllépett, ezt ellenezte és mindenkép a papi pályára akarta őt terelni; a szándékában megmaradt fiútól aztán minden segélyt megvont; így magára hagyatva kénytelen volt Losonczra visszatérni, hol a gymnasium első osztályában köztanítónak választották. Egy év mulva egy előkelő családnál magántanítóságot vállalt, azon föltétellel, hogy egy év elteltével növendékével Pestre fog küldetni. Ezen várakozásában azonban megcsalatkozott így egyedül indult útnak és 1823. nov. Pestre érkezett. Itt még a bölcseleti tanfolyam III. évére utasíttatott. Ezen is átesvén, 1824-ben kezdette meg az orvosi tudományok hallgatását s 1830. aug. orvosdoktorrá avattatott fel. Orvostanulói pályája küzdelmes volt, hazulról nem segélyezve, rajz-, szépírás és magyar nyelv tanításával tartotta fenn magát. Orvosdoktori oklevéllel meglátogatta szüleit, atyja is az évek óta nem látott fiával ekkor kibékült. Mint gyakorló-orvos 1831-ben a pesti kolera-kórházban igazgató s kezelő orvos volt. Pólyának orvosi hírnevét ezen működése alapította meg. 1832. jan. a m. kir. helytartó-tanács Károlyvárba s Fiuméba köldte, hogy az ottani orvosokkal a kolera tudnivalóiról értekezzék és azokat utasítással lássa el. Innét hazatérve márcz. Pestváros őt tiszteletbeli physikusai közé vette fel, április hóban pedig a polgári Rókus-kórházhoz rendes másodorvosnak nevezte ki. Ugyanezen 1832. év márcz. 9. a m. tudom. akadémia levelező taggá választotta (1858. decz. 15. rendes tag lett). Ez időtől fogva a főváros legkeresettebb orvosai közé tartozott, mire nézve nevezetes tényező volt az a körülmény is, hogy Fáy Andrással benső barátságban lévén, az ő körében számos előkelő családdal jött érintkezés- és ismeretségbe. Midőn a rókus-kórházi állásától megvált, 1842-ben a városligeti saját telkén magán elmekórintézetet állított, mely három évig állott fenn. Az országos egészségügyi tanács, a bpesti kir. egyetemi orvoskar, az orvosegylet tagja s Pestváros képviselője volt. Élte utolsó éveiben testi ereje hanyatlani kezdett és így az orvosi gyakorlattól lassanként visszavonult és rákosi birtokán a kertészetnek szentelte végnapjait, míglen 1873. jún. 10. meghalt és a kerepesiút melletti temetőben helyeztetett örök nyugalomra. (A m. tudom. akadémiában 1875. jún. 28. Török József róla írt emlékbeszédét Halász Géza olvasta fel).
Czikkei az Orvosi Tárban (1831. A vizrák, 6 ábr., A mályváról, Időszaki féloldali rángások, jeles kóreset, Idült hörglob, jeles kóreset, Buborék, pompholyx, jeles kóreset, Az ütér sodrásról, Sebészség, 1832. A rühről, A cholera-ragály ügyében, A francziák kórelfojtó gyógymódja Monfalcon szerint, Empiricum, Kórházi tapasztalások, 1833. Pesti I. sz. fiókkórházbeli tapasztalások, Egy pár szó Binelli vizéről, 1839. Szellemkórok, 1842. Tudnivalók a Pesten felállitott privát elmekórintézetről, Az 1835-, 1836- és 1837-ben uralkodott ragályos hagymázról, 1848. Egészségi VII parancs, Az életrend alkalmazott alapszabályai honvédeink számára, Értesítés a choleráról, Orvosügyi bajaink, mikép segíthetnénk rajtok, Sauer úrnak); a Tudomány Tárban (1836. Természettörténeti műszótan és létszerirat); a Pesti Hirlapban (1842. 121. sz. elmekórintézetekről); a Gazdasági lapokban (1855. Az ojtó-ág eltartásáról, 1864. A haltenyésztés körű, ábrákkal, 1865. Eszmecsere a borok kezelése körül, 1866. Borügy, A növényéleti ismeretek alkalmazása a növényiparban, 1867. A franczia tizedmérték, 1868. Varázsgyűrű); a M. Akadémiai Értesítőben (1857. A szellemtani physiologiából, Az idegrendszer szellemi televelléseinek alapjai, 1859. Az emésztés körüli jelen nézetekről általában, a máj kövéregkészitő szerv lettéről s a máj összehasonlítási pyhsiologiájáról különösen, 1867. A talajvíz ingadozási ár-apályának felvilágosító birálata, 1868. Az egészségügy philosophiája, 1869. Phylloxera vastatrix, egy új szőlővészes rovar ismertetése, 1870. Kisérlet hazánk földrengéseinek okáról, 1872. Kisérlet a földi szervi teremtésről); a M. Sajtóban (1857. 8. szám. Nemzeti tudományosság, 46. Nemzeti tudományossági ügyek, 1858. 15. Polemia Brassaival, 80. Purismus? Nyilt levél dr. Török Józsefnek, 142. Hercze-hurcza, (1859. 38. A tudomány érdekében dr. Kátai Gábor úrnak); a P. Naplóban (1859. 95. 96. sz. A magyar számnevek alkalmából mongol népfaj vagyunk-e? 1861. 158-161. sz. Az életkorok szerepei életállamtani tekintetben, akadémiai felolvasás); a Kerti Gazdaságban (1859. A gyümölcsészet körébeni literaturai újabb mozgalmakról, Gyümölcsismertetés, ábr., Beurré Clairgeau, Calebasse Tougard, Beurré Capiaumont, 1860. A kertészeti műszavak megmagyarosítása érdekében indítvány, Nyilt levél Székelyfi Imre úrnak); a Gyógyászatban (1861. A pestvárosi physicatus és rókuskórházi igazgatóság egyesítésének ügyében, Bizottmányi javaslat a Pestmegyei egészségügy rendezése tárgyában, 1862. Pestmegye egészségügybizottmányi javaslatából, 1863. Tápszereink egészségi tekintetben, 1864. A fül félkörű csatornájának gyanítólagos szerepe, 1865. Az aszályosság physikája. Észrevételek a cholera körül, 1866. Choleraügy, 1867. Marhavész, A közegészségi ügy népszerű kézikönyve tárgyában, A talajvíz és hagymáz állítólagos oki viszonyáról, 1868. A levegő idegen elegyeinek vizsgálata, A közegészségügy bölcselete, 1870. Hazánk földrengéseinek okáról); a Falusi Gazdában (1862. Miért kell hazánk fővárosában állandó terménykiállítási csarnokot építeni? A szőlő a légből vagy a földből táplálkozik-e? Ábrákkal, A növényi és állati trágya, értéke, Kertészgazdászatunk ügye, 1863. A vízhiány és az inség körül, Magyar stil az építészetben, 1864. A természet könyve, A tápszerek elemzése és azok hatása, Eledel-hiány: Éh, Éhezés, Éhalál, Eledelbőség, Hizás, Eledelszükséglet, Az eledelül szolgáló testek tápértéke, Haltenyésztés, ábrákkal, Selyembogár-tenyésztőknek, A gazdasági növények mesterséges termékenyítése, A m. tud. akadémia természettudományi osztályának ügye a t. közönség előtt, Takarmánytermesztés, Bromus Schraderi vagy Ceratochlea pendula, az az Schráder rozsnoka, A szárazság, a harmat, eső, jégeső, szélvész, vihar physikája és a befásítás, Sárga dinnyék, dinnye-érettségi vizsga); a Kertészetünkben (1863. Gyümölcsészet kisérleti kertje); a Kertészgazdában (1865. Az aszályosság physikája, Általános szemle Francziországról, A pénz és fekvő vagyon visszás viszonya, Nevezetes adalék a mesterséges haltenyésztéshez, A légsúlymérő jelentősége az időváltozások első meghatározásában, Szőlőkura, A gyermek és a gyümölcs, A szőlőczukor fontossága, Gyümölcssav, Zamat-lél, A gyümölcstenyésztés az egészség alapja, A szárazság ellenszere, A lovak vasalása új alapokon, Vízvezeték, 1866. Néhány szó a termelő közönséghez, Kereskedelmi növények termelése, Édes gyökér, Omne vivum ex ovo, Eszmecsere a «kis gazdák» oly egyesületéről, melyet a t. Kodolányi úr e lapok első számában előadott, A pomologiai fajták gyűjtéséről általában, A borkérdés, A magyar borügy, A műszótani nyelv, A növényéleti ismeretek alkalmazása a növényiparban, Cholera ügy, 1867. Virágmagvak választása a virágszínek tekintetében, A marhavész körül, Takarék-magtárak, hazai magtermelés, A franczia tizedmérték, 1868. Alma-magonczai, ábrákkal, Természet könyve, Varázsgyűrű, Fanyesés, 1869. Pótlék a Catillackörte ismertetéséhez, A szemzés még egyszer, Bossin-féle saláta, Rétművelés, Magvetés, Marhavész, Kertészgazdászati levelek, Elmélkedés Székely Gyula úr levele felett, A magyar oenologia gyarapodása, 1870. Adatok a beszterczei szilva cz. czikkhez, 1872. Fodorlevelű olasz káposzta, ábr., Gyümölcsfa-telep és iskola berendezése); a Honban (1863. 50., 54. sz. A Kertészgazda-egyesület és programmja; 1864. 58., 60. A m. tudom. akadémiának természettudományi osztályának ügye a t. közönség előtt); a Szőlőszet és Borászatban (1866. Nyilt levél a szerkesztőhöz); az Erdészeti és Gazd. Lapokban (1866. A növényéleti ismeretek alkalmazása a növényiparban); a Gyógyszerészeti Hetilapban (1867. A franczia tizedmérték); és könyvismertetések az említett hírlapokban és folyóiratokban. A Német-Magyar Műszótár-hoz (Pest, 1858) a természetrajzi műnyelv készítésével járult.
Munkái:
1. Értekezés az ember belférgeiről. (Orvostudori értekezés. Latin czímmel is.) Pest, 1830. Egy tábla rajzzal.
2. Beaumont értekezése a sérvekről. Egy új gyógymóddal együtt, mely szerént a sérveket gyökeresen meg lehet gyógyítani. A magyar seborvosok kedvökért ford. U. ott, 1830.
3. Summa observationum, quas de cholera orientali die 24. Juli-20. Sept. 1831. in lib. reg. civitatis Pest nosocomiis collectas sistunt Josephus Pólya et Carol. Grünhut. U. ott, 1831. Négy tábla rajzzal.
4. Beobachtungen über die asiatische Cholera, angestellt und gesemmelt in Spitälern der Stadt Pesth in Ungarn v. 23. Juli bis zum 20. September 1831. Mit Abbildungen der Krankheit und die nummerischen Verhältnisse darstellenden Tabellen. Meissen, 1832.
5. Observationes de herpete eius complicationibus et remedio novo «Anthracocali». Pest, 1837.
6. Beobachtungen über die Flechte und ihre Verbindungen, nebst einem neuen specifischen Mittel zu deren Heilung, nämlich dem Anthrakokali. Nach der lateinischen Handschrift des Verfassers übersetzt von Karl Ludwig Sigmund. U. ott, 1837.
7. De hydriatria nonnulla. Occasione festi semisecularis laureae doctoralis medicae... Francisci Ant. Christen in memoriam... 1838. 9. die mensis Maii. Budae, 1838.
8. Az állatország temészettörténeti képterme Jardine Vilmos és Treitschke Fridrik után ford. Pest, 1841-42. Öt füzet, 90 híven szinezett aczélmetszettel.
9. Tudnivalók a Pesten felállított privát elmekórintézetről. (Pest, 1842.)
10. Az ember nemi tekintetben. Leirása az ember nemi részeinek egészséges és beteg állapotjokban. I. füzet. Férfi nemi részek boncz- és élettana. U. ott, 1848.
11. Hanák Ker. János, Az állattan története és irodalma Magyarországon. Kiadta Pólya József. Pest, 1849. A szerző arczképével és életrajzával.
Levelei: Fáy Andráshoz, kelet n., Pest, 1835. decz. 4., 1837. márcz. 27., Bia 1840. szept. 2. (a m. n. múzeumban).
Kézirati munkái: Physiologia; akadémiai értekezések (1864-68. Az aszályosság physikája, Omne vivum ex ovo, Növényéleti ösmeretek alkalmazása a növényiparban, A marhavészről).
M. Kurir 1830. II. 181. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 82. lap.
Vasárnapi Ujság 1856. 52. sz. arczk., 1873. 23. sz. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar írók. Pest, 1856. I. 368. l.
Magyar írók arczk. és életrajzai Pest, 1858. 117. l.
Ország Tükre 1864. 15. sz. Kőny. arczk.
Hazánk és a Külföld 1866. 12. sz. Képpel. (P. édesanyja.)
Prot. Új Képes Naptár 1874. 36. lap., arczk.
Török József, Pólya József emléke. Bpest, 1876. (Értekezések a term. tud. köréből VII. 5. szám.)
Szinnyei Könyvészete.
Bars 1882. 28. sz.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.