nyug. községi tanító, szül. 1834. okt. 16. Liptó-Szent-Miklóson, hol atyja fűszerkereskedő volt; első oktatását atyjától nyerte, majd a helyi rabbitól a Talmudot tanulta. 1847-ben a pozsonyi «Jesibá»-ra került és az 1848-49. eseményeket is ott élte át, minden szorgalmát a Talmudnak szentelve. 1851-ben atyja tönkre jutott és így a maga erejére volt hagyatva, magántanítással kereste kenyerét; a tanítói pályára készült és a vizsgát 1858. febr. 28. letette. Ezután két évig Prágában készült a tanítói pályára. 1860. okt. 1. Érsekujvárt kapott tanítói állást; egy év mulva elhagyta Érsekujvárt és sok viszontagság után 1863-ban Kácsfalura került, hol 1865. augusztusig működött. Ezen év júl. 19. a pécsi kir. képzőben mint főelemi tanító nyert képesítést és okt. Szegszárdon nyert alkalmazást. 1864. febr. 14. a helytartótanács Hódmező-Vásárhelyre nevezte ki. 1869. ápr. az ó-budai zsidó hitközség a mintaiskolájánál alkalmazta; de már okt. 1. ugyanott községi tanító, 1874-ben pedig székesfővárosi tanító lett; 1875-ben áthelyeztetett a pesti oldalra s ezen időtől fogva mint osztálytanító a külsőváczi-úti, a lovag-utczai, a Hermina-uti, a bajnok-utczai s a Rottenbiller-utczai iskolákban működött. Utóbbi években nyugalomba vonult. Meghalt 1905. márcz. 28. Budapesten.
Munkatársa volt a Magyar Izraelitának, a Ben-Chananjának; írt az Izr. Lehrer cz. külföldi lapba, a Magyar Zsidó Szemlébe, héber folyóiratokba és évkönyvekbe.
Munkái:
1. A méterrendszerről. Táblázat. Pest, 1872.
2. Természettan nép- és felsőbb népiskolák számára. A szöveg közé nyomott ábrákkal. Bpest, 1876. (Sümeghy J.-vel együtt).
3. Tér- és alaktan alkalmas feladványokkal a népiskola IV., V. és VI. osztálya, valamint ismétlő-iskolák számára, a szöveg közé nyomtatott ábrákkal. U. ott, 1877.
4. Elemi mértan. U. ott, 1878. (6. kiadás. U. ott, 1905.).
5. A rajztanítás kézikönyve. Tretau F. V. után ford. Lipcse, 1879.
6. Héber-magyar teljes szótár. Bpest, 1881.
7. Mibchár Hapeninim. Gabirol után ford. (Válogatott gyöngyök, vagyis az Ethika iskolája). U. ott, 1886.
8. Eszter könyve. Ford. magyarázatokkal. U. ott, 1887. (Magyar és zsidó szöveg).
9. Iskolai adatok. Izrael népének multjából. U. ott, 1896.
10. Sefer Tikun Midoth Ha-Nefesch. Kiadta. Pozsony, 1896. (Salomon Ibn Gabirol, Az ethika irányai. Zsidó szöveg. A kéziratot Rómából kapta).
11. Pteach Jesuba (a chmelniczki lengyelzsidó üldözéseket 1648-ban sasvári Gábriel magyar rabbi, ki akkor Resában Lengyelországban mint rabbi működött, leírta.
Kézirata az amsterdami Rosenthal-könyvtárban van). U. ott, 1899. (Zsidó szöveg).
12. Josephinische Aktenstücke über Alt-Ofen. Wien, 1902. (Különny. a Neuzeitből).
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története. Bpest, 1883. 413., 447. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Lippe Ch. D., Bibliographisches Lexikon. Wien, 1899. N. s. I. 291. l.
Pesti Hirlap 1905. 90. sz. és önéletrajzi adatok.