ev. ref. püspök, szül. 1782. decz. 24. Török-Szent-Miklóson (Hevesm.) P. István és Pólya Anna régi nemes szülőktől; tanulmányait szülővárosában kezdte s 1795-től Debreczenben végezte, hol 1806. köztanító, 1808. senior lett. Tanuló korában Kölcsey Ferencz nevelője is volt. 1809-ben külföldre ment és miután a göttingai egyetemen másfél évig időzött, a német és holland egyetemek meglátogatásával félévet töltött. Hazájába visszatérte után 1812-től Hódmezővásárhelyen, 1819-től Kecskeméten lelkészkedett. A dunamelléki egyházkerület itteni működésének már első évében tanácsbíró s aljegyzővé, 1823-ban könyvvizsgálóvá választotta, 1827. pedig a kecskeméti egyházmegye tette esperesévé. 1836. egyházkerületi főjegyző, 1846. hosszas viszálykodás után a dunamelléki egyházkerület püspöke lett. Meghalt 1854. máj. 9. Kecskeméten.
Költeményei vannak a debreczeni Lantban (III. 1834.) és a Kecskeméti nagy Képes Naptárban (1894. A kecskeméti torony-gomb feltételekor 1820-ban írt versei); czikke a Kecskeméti Prot. Közl.-ben (1858-59. A kecskeméti ref. eklézsia rövid historiája); a pápai halottas könyben (30. sz. ének: A fájdalmak éles nyilai leverék az én erőmet ...).
Munkái:
1. Egyházi Almanak 1836. és 1842. évekre. Szerk. ... Kecskemét, 1836. és 1842. (1836. A dunamelléki helv. valláshitelt követő egyházi kerület rövid históriája, 1842. A magyarhoni helv. vallástételt követők Budán 1791. tartott nemzeti zsinatjok rövid historiája).
2. Halotti beszéd az Illyés lelkével bíró főpásztorról. U. ott, 1842. (Báthori Gábor superintendens utolsó tisztességtételekor, mások gyászbeszédeivel együtt).
3. Rövid útmutatás a keresztény vallás előadására. A helv. vallást követők értelme szerint. U. o., 1843. és 1846. Pest, 1857. (Névtelenül. Ezen Káté sok kiadást ért, mert a dunamelléki ref. egyházkerület népiskoláiban kézikönyvül használtatik).
4. Halotti beszéd, melyet ő cs. és kir. főherczegsége József nádor és kir. helytartó gyászünnepén 1847. febr. 28. Kecskeméten tartott. U. o., 1847. (Mások gyászbeszédeivel együtt).
5. Halotti beszédek, melyek néhai nt. Gyárfás Pál úrnak végtisztessége megadása alkalmával mondattak K.-K.-Halason 1847. július 9., 10. U. ott. (Halotti beszéde mások gyászbeszédeivel együtt.)
Az «Áhitatosság órái»-nak egy részét is ő fordította le.
Az egyházkerületi jegyzőkönyvek 1836-46. szintén az ő művei.
Arczképe az 1848. Egyházi Névtárban jelent meg.
Kubinyi F. és Vahot I., Magyarország és Erdély Képekben. Pest, 1853. 122., 123. l.
Uj M. Múzeum 1854. I. 592. l.
Prot. Jahrbücher I. 1854. 80., 157. l.
Prot. Naptár 1855. 68., 1856. 102. l. arczk.
Kecskeméti Prot. Közlöny 1858. (Önéletirata).
Balogh Ferencz, a M. protestáns egyháztörténet irodalma. Debreczen, 1879. 55. l.
Uj M. Athenás 332. l.
Petrik Bibliogr.
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1893. 113. l. arczk.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 94. l.