bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és tanár, igazgató s a rend kormánysegéde, szül. 1816. márcz. 12. Alsó-Pélen (Barsm.); szülei korán átköltöztek Nyitrára s a gymnasiumot is ott végezte, hol 1832. szept. 25. lépett a rendbe; a két próba-évet Trencsénben töltötte, hol tanárnak is alkalmazták; 1835 és 36-ban Debreczenben volt próbaéves tanár s Váczon folytatta bölcseleti tanulmányait. Az 1838-1839. évet Nyitrán töltötte s tanulta a theologiát, készülve a bölcseletdoktori szigorlatra, melyet 1839-ben le is tett; 1839-40. Nyitrán, 1840-41. Szent-Györgyön kizárólag theologiai tanulmányokkal foglalkozott. 1841. aug. 5. pappá szenteltetett Nyitrán. Gymnasiumi tanár volt 1842-43. Selmeczen, 1844-50 Temesvárt, különösen szaktárgyának a természettannak szentelve idejét. 1850-ben Selmeczre helyezték át, hol a természettant és latin nyelvet tanította, 1860-64. Pesten latin nyelvet, physikát, mathesist s propedeutica philosophiát tanított. 1863-ban a kecskeméti főgymnasium igazgatója s a rendi növendékek vezetője lett. 1868. tiszteleti kormánytanácsossá, 1877-ben pedig tiszt. kormánysegéddé választották. Midőn mint az 1882. nagygyűlés által megválasztott valóságos kormánysegéd Budapestre volt menendő, május 31. Kecskeméten tartózkodásának husz évét megünnepelte az ottani tanulóifjuság és a város előkelősége. 1883-tól állandóan Budapesten lakott, levéltári s tanügyi biztosi teendőket végezve, majd mint a rend pénztárnoka s vagyonának gondozója működött. 1891. aug. 5. tartotta aranymiséjét. Meghalt 1892. márcz. 18. Budapesten.
Czikkei a selmeczi gymnasium Értesítójében (1857. Wurf und Centralbewegung, 1859. Chronologisch-historische Derstellung der physikalischen Erfindungen); a kecskeméti főgymnasium Értesítőjében (1866. Az állat- és növényország viszonya a légkörhöz, 1867. A hő nagy szerepe a természet gazdászatában, 1868. A szelek a nagy világban s befolyásuk az időre, 1869. A légnedvesség tüneményei, 1872. A légsúlymérő ingadozásai, 1875. A légkör villámtüneteiről, 1877. Középiskolai rendtartás, A fénytani lencsék képletének egyszerű levezetése, 1880. Nézetek a jégeső tüneményéről és Archimed elvének bebizonyítása, 1883. A légkör fénytüneteiről); a Természetben (1869. Időjósok a természet három országában, Jegyzetek a hallásról, 1870. A tiszta látás föltételei, Csalódások a látott tárgyak távolai-, nagyságai-, helyei-, mozgásai- és idomairúl hozott ítéleteinkben, 1871. A víz sajátságos magatartása 0 és +4 hőfok között, 1874. A sugárzó hő tüneményeiről, 1875. A hő fejlesztéséről); írt még ezeken kívül sok tanügyi és természettani czikket a Tanodai Lapokba, a Reformba s a Kecskeméti Lapokba.
Szöllőssy Károly, A szerzetes rendek. Arad, 1878. II. 31. l.
M. Állam 1892. 69. sz.
Takáts Sándor, A főváros alapította budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1895. 384. l. arczk.
Lévay Imre, Az Urban elhunyt rendtagok. Bpest, 1893. 20. l.