ügyvéd, volt polgármester szül. 1846. júl. 15. Hódmezővásárhelyen; atyját P. Sándort (a ki születéshelyéről Nagy-Kőrösről tanárnak hivatott Hódmezővásárhelyre, hol később ügyvéd volt) már hét éves korában elvesztvén, nevelését anyja Schéner Irén, jelenleg Nyusnyai Gusztáv ismert zeneszerző özvegye, vezette. Iskoláit szülőföldén kezdte s fejezte be, közben azonban a III-VI. osztályokat Nagy-Kőrösön tanulta; a jogi tanulmányokat Kecskeméten végezte. Közpályáját Hódmező-Vásárhelyen az akkor ott székelt Csongrád vármegyénél kezdette meg. 1869. jan. letette a telekkönyvi vizsgálatot Pesten; ugyanez év jún. Nagy-Kőrös választotta meg az akkor fennállott városi törvényszék telekkönyvi előadó birájává, hol e minőségben a kir. biróságok szervezéseig, 1871. végeig működött; 26. évét még akkor sem érvén el, kir. biróvá nem nevezhették ki, hanem a nagy-kőrösi kir. járásbiróságnál telekkönyvvezető lett s e minőségben 1872. jan. 1-től 1876. ápril végeig szolgált. Az ügyvédi oklevelet 1874-ben szerezte meg és ügyvédi irodáját 1876. máj. nyitotta meg Nagy-Kőrösön, hol ügyvédi működését 1880. júl. 22-ig folytatta, a mikor a város megválasztotta főügyészévé, 1888. júl. 15. pedig polgármesterévé, mely minőségben 1898. nov. 25-ig szolgálta. Polgármestersége alatt figyelemmel volt a város nagyobb terjedelmű kivilágítására, a járdának és kocsiútnak aszfaltozására, az iskolák és más közművelődési intézetek szaporítására stb. A városi kaszinónak, mely 1838-tól fennállott, több évig volt utolsó elnöke, minthogy ezen kaszinó 1894. jan. 1-től fogva egyesült a polgári körrel.
Már 15 éves korában írt a fővárosi szépirodalmi lapokba, később a hódmezővásárhelyi, szegedi s más vidéki lapokba elbeszéléseket. Nagy-Kőrösre költözvén a törvényszéki Csarnokba s a Jogtudományi Közlönybe, a Fővárosi Lapokba, a P. Naplóba, Pesti Hirlapba s Egyetértésbe írt czikkeket; czikkei jelentek meg a Nagy-Kőrösben és a Nagykőrösi Hirlapokban is, sokszor névtelenül; a Nagykőrös monographiájában (Előszó III-X. l. és 616-640. l.).
Munkái:
1. A gyámhatósági eljárásról, a pénz és pénzértékek, úgy az árvabirság pénzkezeléséről szóló szabályrendeletek. Nagy-Kőrös, 1884.
2. Lakbérleti városi szabályrendelet. U. ott, 1886.
3. Nagy-Kőrös város szervezetéről. U. ott, 1889., 1895., 1896., 1898.
4. A községi háztartásról és számvitelről. U. ott, 1889.
5. A városi közgyűlés tanácskozási és ügyrendjéről. U. ott, 1889., 1893.
6. A húsvágásról, kimérésről és vágatási díjakról, valamint azok életbeléptetése tárgyában alkotott szabályrendeletek. U. ott, 1891.
7. A rendezési és építkezési szabályrendeletek. U. ott, 1892.
8. A nagy-kőrösi városi kaszinó alapszabályai és házszabályai. U. ott, 1892.
9. A nagy-kőrösi községi takarékpénztár alapszabályai és ügyrendszabályai. U. ott, 1892.
10. A községi kötelékbe való felvételért fizetendő díjak megállapításáról. U. ott, 1892.
11. Kossuth Lajos halála alkalmából 1894. márcz. mondott beszéde. U. ott, 1894.
12. Magyar hazánk ezeréves fennállása emlékére 1896. máj. 17. U. ott, 1896.
13. A tetétleni Árpádhalom. Nagy-Kőrös város közönsége által felállított emlékoszlopnak 1896. aug. 30. a helyszinen tartott felavatási ünnepélyen mondott emlék- és ünnepi beszédei. U. ott, 1896. (Ez utóbbi az emlékoszlop alá helyeztetett).
14. A bérkocsi-ipar gyakorlásáról. U. ott, 1897.
15. Az aszfalt burkolatú járdák tárgyában alkotott szabályrendeletek és pótszabályrendeletek. U. ott, 1897.
16. Erzsébet királynénk elhunyta alkalmából 1898. szept. 17. Nagy-Kőrös város képviselőtestülete által tartott gyászközgyűlésen mondott beszéde. U. ott, 1898.
17. A nemzeti ujjászületésnek 1848. márcz. 15. félszázados évfordulója alkalmából Nagy-Kőrös város képviselőtestülete által tartott díszközgyűlésen mondott beszéde. U. ott. 1898.
18. A kihágási szabályrendeletek. U. ott, 1899.
Ádám Gerzson, Nagy-Kőrösi Athenas. Nagy-Kőrös, 1904. 213. l.