Podmaniczky Frigyes (podmanini és aszódi báró),
val. belső t. tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a m. tud. akadémia levelező tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1824. jún. 20. Pesten; gyermekéveit Aszódon töltötte; atyja már 1833-ban meghalt. Középiskoláit 1838-tól 1842-ig a pesti ág. ev. gymnasiumban végezte, 1842-43. a jogot Késmárkon hallgatta, hova nevelője Hunfalvy Pál jogtanárnak választatott. 1843-ban Ráday Gedeon gróf, Pestmegye követe mellett volt írnok; az 1843-44. országgyűlés alatt Pozsonyban időzött. 1845-ben Berlinbe ment az egyetemre, majd hosszabb külföldi útra indult. 1847-ig mint aljegyző Pestmegyében működött; ekkor mint királyi engedélyt nyert mágnás részt vett a pozsonyi, 1848-ban a pesti országgyűlésen, ez utóbbin mint a felsőház tagja s korjegyzője. 1848. szept. mint önkéntes a Schwechat melletti táborba indult, azután a Károlyi-huszároknál mint kapitány végig küzdötte a szabadságharczot. A világosi fegyverletétel után Aradon az osztrákok besorozták közlegénynek. Ezután Olaszországba Milanóba kisérték az ott állomásozó 7. sz. Prohaszka-gyalogezredhez, hol 1850. februárig szolgált; innét Innsbruckba, a Lajos főherczeg 8. sz. gyalogezredbe osztatott be. Végre 1850. jún. 21. megszabadult. Haza kerülvén falura vonult és az irodalomnak élt. A m. tudom. akadémia 1859. decz. 16. levelező tagjává, 1861-ben Szarvas város országgyűlési képviselőjévé és az országgyűlés másodelnökévé választatott meg. 1865-ben az ág. hitv. evang. bányakerület világi felügyelője lett, miután ezt megelőzőleg négy évig mint a békési esperesség felügyelője szolgálta egyházát. 1869-ben kineveztetett az akkor alakult magyar éjszakkeleti vasuthoz személyügyi főnökké. Ugyanezen évben belépett az új honvédséghez mint százados szabadságolt állományban és 1875-ben czímzetes huszár-honvédőrnagygyá neveztetett ki. Ugyanezen évben lett a nemzeti színház intendánsa. 1861 óta megszakítás nélkül tagja a képviselőháznak, 1874-ig a szarvasi, 1875. a nagylaki kerület, 1878. Budapest VI. kerülete, 1881. Csanádvárm. nagylaki, 1884. és 1887. az ó-kanizsai, 1892. jan. 28., 1896. és 1901. Budapest IV. kerülete választotta meg országgy. képviselőnek, 1905. Szász-Régen választotta meg; 1873 óta a közmunkák tanácsának alelnöke, 1875-85-ig operaházi s nemzeti színházi intendáns. 1885-ben mint intendáns ünnepelte 10 éves jubileumát s ez alkalommal a király cs. és kir. val. belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 1886-ban az adriai biztosító társulat magyarországi osztályának intézője lett, 1889-ben pedig a szabadelvű párt elnöke. 1898. febr. 8. mint a fővárosi közmunka-tanács elnöke kapta az I. oszt. vaskorona-rendet. A hajléktalanok menhelye egyletének elnöke; az országos honvéd-egyletnek is több évig volt elnöke. De legfényesebben igazolja a nemes báró hazafias jellemét azon 20,512 frt. alapítványai, melyeket hazai közczélokra adományozott. (Naplótöredékek III. 307. l.).
Czikkei s beszélyei a P. Naplóban (1852. 830-834. P. utinaplójából, 1854. 151. sz. könyvism.), a Divatcsarnokban (1854. Szerelem és házasság, regénytöredék); a Hölgyfutárban (1856. Egy csók nem a világ, beszély, 1857. Levél Kissingenből); a Család Könyvében (1855. Szerelem, szeretet és hölgyeink, 1856. Csinosság, kényelem, életmódunk rendezése); a Délibáb Képes Naptárban (1857. Falusi élet. Nevelési rendszer); a Sárosy Albumában (1857. Uti naplómból); a Hazai Vadászatokban (1857. Agarászat); a Vadász- és Versenylapban (1857. Agarászat, A csákói nyulkopók, 1858. Levél Recsky Andrásnak, 1859. Csákói kopók, Csákói agarászat, 1860. A csákói nemzeti országos agárverseny terve, 1861. Hubert hete Aszódon, 1861. Agarászati előhangok, 1863. Utóhangok, Agarászati körút, Agarászlevél, 1864. Agarászati utóhangok, Nyilt levelezés Gulácsy Imrével egy nemzetközi agárverseny indítványa iránt, 1865-66. Agarászati utóhangok és előhangok, 1868. Utó- és előhangok, 1869. Nyilt levél a Vadász- és Versenylap szerkesztőségéhez); a M. Akadémia Értesítőjében (I. oszt. 1861-62 II. k. A társadalmi regényről s különösen a magyar társadalmi regény feladatáról. Székfoglaló, ugyanez a Bud. Szemlében. 1861. XIII. k.); a Fővárosi Lapokban (1864. A vad rózsa, 1865. Két bokréta, beszélyek, 1875. 276. sz. Fölterjesztése a kormányelnökhöz a budai várszínház ügyében); a Koszorúban (1864. Liliom Eszter, A varázs hegedű, beszélyek); a Honban (1866. 75., 76., 77., 94., 215., 249. sz Széttekintések, 83., 90. sz. Pest, ápr. 11. 19.; már előbb is írt több politikai czikket a hirlapokba); a Honvéd-Albumban (1868. A 16. honvéd-huszárezred); az Ország-Világban (1884. Mint lett belőlem honvéd, 1885. Naplómból); a Nemzetben (1886. 173. sz. Liszt Ferencz negyvenhat év előtt, naplójegyzeteiből). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Munkái:
1. Uti naplómból. Pest, 1853. (Ism. P. Napló 996., Budapesti Hirlap 285. sz.).
2. A fekete dominó. Regény. U. ott, 1854. Két kötet. (Ism. Divatcsarnok, Budapesti Hirlap 285. sz., Pesti Napló 1073. sz., Hölgyfutár 213. sz.).
3. Az alföldi vadászok tanyája. Regény. U. ott, 1854. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1855. I. 47. sz.).
4. Tessék ibolyát venni. Regény. U. ott, 1856. Öt kötet. (Ism. P. Napló 431. sz.).
5. Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Írták Andrássy Manó gróf, Orczy Béla báró, Podmaniczky Frigyes báró, Sándor Mór gróf, Szalbek György, Wenckheim Béla báró és Festetits Béla gróf. 25 színezett képpel. U. ott, 1857. (Francziául: Les chasses et le sport en Hongrie. U. ott, 1858.).
6. Margit angyal. Regény. U. ott, 1859. Két kötet. (Ism. Kalauz 26. sz.).
7. Álom és valóság. Regény. U. ott, 1861. Két kötet.
8. B. Podmaniczky Frigyes beszéde a képviselőházban. U. ott, 1861. (Magyarország mellékl. Jókai beszédével együtt).
9. Egyetlen könycsepp. Regény. U. ott, 1864. Két kötet.
10. A kék-szemüveges nő. Regény. U. ott, 1864. (Előbb a Honban).
11. Régen történt mindez. Regény. U. ott, 1866. Három kötet.
12. Apály és dagály. Napló-töredékek. U. ott, 1867.
13. Jelentés az 1865-68. országgyűlés folyamáról választóinak emlékül. U. ott, 1869. (Tótul is).
14. A kedvencz. Regény. U. ott, 1870. Két kötet.
15. Nyilatkozat Szarvas város választóihoz. U. ott, 1872.
16. Napló-töredékek. 1824-1888. Bpest, 1887-88. Négy kötet. (Ism. P. Napló 1887., 97., P. Hirlap 95. Nemzet 13., 319., 1888. 100., Főv. L. 1887. 92., 1888. 96. sz., Egyetértés 98., Budap. Hirlap 94. sz.).
Kéziratai a m. n. múzeumban: Naplótöredékek 1824-1904. 4rét 19 kötet; kisebb dolgozatai 9 darab; az Úti naplómból és regényeinek kézirata; levelei Pesty Frigyeshez, Aszód, 1862. decz. 4., Kertbenyhez, Pest, 1866. ápr. 18., E. Kovács Gyulához 1877. nov. 26., Komócsy Józsefhez, Bpest, 1881. júl. 11. (önéletrajz). A m. tudom. akadémiában: levelei Arany Jánoshoz, Aszód, 1862. júl. 17., nov. 12., decz. 22., 1863. jún. 21.
Szerkesztette a Délibáb Képes Naptárt 1857-re Pesten Degré Alajossal és Friebeisz Istvánnal együtt; a Hazánk cz. politikai napilapot 1868. január 12-től június 30-áig.
Arczképe: olajfestés Ferraris Arthurtól a budapesti 1894. téli tárlaton (hasonmása a Vasárnapi Ujság 1894. 47. számában); kőnyomat Barabástól, Ráday Gedeon gróffal, Szigligetivel és Degré Alajossal egy lapon (Arczkép-Albumban 1856.).
Danielik, M. Irók II. 257. l.
Arczkép-Album a Hölgyfutárhoz 1856. II. 18. l. kőny. arczk.
Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862.
Pest-Ofner Zeitung 1861. 147. sz.
Der ungarische Reichstag. Pesth., 1861. I. 402. l.
Ország Tükre 1862. 17. sz. arczk. (Marastoni).
Vasárnapi Ujság 1862. 47. arczk., 1873. 12. arczk., 1884. 39., 1894. 47. sz. arczk., 1904. 27. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1866. 20. sz. arczk., 1875. 35. sz. arczk.
Kókay Aranyos, Országgyűlési fény- és árnyképek 52. l.
M. Mágnások életrajza és arczk. Pest, 1866. 16. l. arczk.
Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1867. 201. l. arczk.
Protestáns Képes Naptár 1869. 37. sz. arczk.
Budapesti Közlöny 1869. 53., 63. sz.
Igazmondó 1870. 8. sz. arczk.
Vutkovich, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873.
Jubileuma. 1885.: Nemzet 235., Budapesti Hirlap 239., Függetlenség 239., P. Napló 230., 238., 1886. 3. sz.
P. Hirlap 1885. 239., 1886. 3. sz.
Főv. Lapok 1886. 3. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szabadelvűpárti Naptár 1885-re 247. l. arczk.
Délmagyarországi Lapok 1885. 224. sz.
M. Könyvészet 1887.
M. Nemzetiségi Zsebkönyv. I. Főrangú családok. Bpest, 1888. 395. l.
Móricz Pál, A magyar országgyűlési pártok küzdelmei. Bpest, 1892.
Doby Antal, Podmaniczky család (podmanini és aszódi báró) Bpest, 1892. arczképekkel és színes czímer-rajzzal.
Várady Gábor, Hulló levelek.
M. Könyv-Szemle 1895. 350., 1896. 78., 117., 1897. 85., 1901. 209. l. (Kéziratai s napló-töredékei).
Pallas Nagy Lexikona XIV. 57., XVIII. 452. l.
Sturm Albert Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 341. l.