ág. ev. tót lelkész született 1823-ban Verbón (Nyitramegye); a papi vizsga letétele után 1848-ban Pesten segédlelkésznek választatott, egyszersmind tanító volt az ottani tót evang. iskolában; 1849-től pedig rendes lelkész lett. A pátens-mozgalom idején 1860-ban az általa szerkesztett tót lapban szolgálatot igyekezett tenni a kormánynak az által, hogy a tót egyházakat kapaczitálta a nyilt parancs értelmében való rendelkezésre. Az 1. számban megjelent vezérczikkét fordításban a Prot. Egyh. és Isk. Lap (1860. 19. sz.) közölte. A panszlavizmus egyik legmegrögzöttebb apostola, hívei többségének megbotránkozására a presbyteriumot a szó szoros értelmében kinevezte; a máj. 15. rendelet után pedig a legvakmerőbb módon szembeszállva az esperességgel, egyházát erőnek erejével ki akarta szakítani az autonom esperesség kötelékéből; egy tót pamfletben hazafias érzelmű híveit «autonomikus marháknak» keresztelte el; szóval a legnagyobb botrányokat idézte elő, míg az esperesség, felügyelőjének: Kubinyi Ferencznek erélyes fellépése folytán, 1862. szept. állásától el nem mozdította. Ekkor Pestről Bécsbe ment. Jellemző azonban a kormány akkori magatartására, hogy az ekként elmozdított lelkészt tábori pappá nevezte ki, kárpótlásul a vértanuságért. Később Ujvidéken volt tanár, innét Zombrorba az állami gymnasiumhoz ment; majd nyugdíjaztatván a belgrádi II. gymnasiumban tanított.
Munkái: Holuby a Šulek. Smutnohra v 5. jegnáńu. Vidaná na napomóžeňja druhej slovenskej skoli evang. v. Pesti. Pest, 1850. (Holuby és Sulek, szomorújáték 5 felv.)
2. Opdowěd na surowosti Srenkowé w geho hanebné brossuri oproti boru slowenskému pisané. U. ott, 1850. (Válasz Srenko goromba röpiratára.)
3. Wděčná památka w pánu zesnulých Pesstanskych. Slowáku, we werosoh pohřebrichod ... U. ott, 1851. (Gyászversek.)
4. Die Beschwerden und Klagen der evangelischen slavisch-betenden Kirchengemeinde. A. C. zu Pesth. Dargestellt in Folge eines am 23. März 1854 im Convente gemachten Vorschlages. Ofen, 1854.
5. Lipowsky a Hrajnoha, anebo: Swátek řizeni božiho. Weselo-smutná rozprăwka k zábawé á poučeni. U. ott, 1857. (Lipowsky és Hrajnoha, beszély.)
6. Wyswětlowăni Cisarkého Patentu ode dně 1. Sept. 1859. a ministerialného Nařjženi ode dně 2. Sept. 1859. Zábawně a poučenliwě spisal a w. mateřinské slowenské řeči pro Ewangelických Augš. Wysnáni Slowákú. Pest, 1860. (Az 1859. pátens magyarázata.)
7. Uwod presbxteru a kurátoru cjrkwe ew. augss. wyznánj slowenské w Pessti, w smylu neywišsjho patentu a ministerialnjho narzenj dne 29. januára 1860. zwolenýsh. U. ott, 1860. (Egyházi presbiterek és kurátorok avatása.)
Szerkesztette az Evangelické Cirkevni Novini cz. tót egyházi lapot 1860-ban (Szeberinyi János selmeczi pappal együtt).
Irt szerbül is s lefordította Miklosich megbízásából Mózes öt könyvét czigány nyelvre.
Doleschall, E. A., Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde. Bpest, 1887. 112., 113., 175. lap.
Petrik Bibliogr. III. 114., IV. 77. l.
Vlček, Jaroslav, Dejiny Literatúry Slovenskej. Turócz-Szent-Márton, 1890. 183., 236., 279. l.
Ballagi Géza, A protestáns pátens és a sajtó. Bpest, 1892. 59., 60. l.