bölcseleti doktor, állatorvos, állatorvosi akadémiai tanár, szül. 1863. máj. 19. Pesten, hol atyja P. Lajos gyakorló orvos volt; középiskoláit a budapesti gyakorló főgymnasiumban végezte 1882-ben, mire a m. kir. állatorvosi tanintézet rendes hallgatójának iratkozott be; 1885. jún. állatorvosi oklevelet nyert. Mint III. éves hallgató az Azary Ákos tanár vezetése alatt álló belgyógyászati klinikán assistensi teendők ellátásával bizatott meg és egy hónap mulva ugyanazon klinikára tanársegéddé nevezték ki; ugyanekkor Thanhoffer Lajos tanárnak, az élettani osztály vezetőjének megbízásából az állati szemek szövettanával foglalkozott; mint belklinikai segéd pedig szabad idejét, különösen a nagy szünidőben, Nádaskay Béla tanár vezetése mellett a finomabb boncztan megismerésére fordította. 1886-87-ben egyéves önkéntesi kötelezettségének tett eleget és ugyanezen év folyamán, rendelkezésére álló szabad idejében a tudomány-egyetemnek, bátyja (P. Pál) vezetése alatt álló élet- és kórvegytani intézetében ló-vizelet vizsgálatával foglalkozott. 1887. decz. az állatorvosi akadémia sebészeti és belgyógyászati klinikái mellé segédtanárnak nevezték ki; 1891. a budapesti egyetemen bölcseleti doktorrá avatták. Mint segédtanár 1891-ben a földmívelésügyi m. kir. miniszterium megbízásából tiz hónapi külföldi tanulmányutat tett, miközben öt hónapig Bécsben az állatorvosi tanintézetben, Bayer tanár sebészeti klinikáján tanársegédi teendők ellátásával volt megbízva, fennmaradó idejét pedig Német- és Francziaország nevezetesebb állatorvosi iskoláin a modern sebészet tanulmányozására fordította, három hónapot töltve Berlinben Möller tanár klinikáján, a hol egyúttal alkalma volt Möllernek a sántaságok okának felismerésére szolgáló vizsgálati módszerét gyakorlatilag megismerni. Miután 1892. külföldi tanulmányútjáról visszatért, teljesen a sebészeti klinika szolgálatába állott és egyben a törvényszéki állatorvostan előadásával bizatott meg. Mint vizsgálóbizottsági tag részt vett a szavatossági hibák megállapítására beállított állatok vizsgálásában. 1894-ben nyilvános rendkívüli tanári czímet és jelleget nyert, 1897. ápr. pedig dr. Varga Ferencz tanárnak nyugalomba vonulása után a sebészet rendes tanárának nevezték ki.
Czikkei a Veterinariusban (XV. Ovariotomia, XVI. Castratio per primam gyógyulással, A hörgősség gyógyítása a Möller-féle operatióval, XVII. A nyirrák operativ kezelése, XVIII. Patacsont törése megnyilalás következtében, Odanőtt köldöksérv gyógyult esete, Nervus radialis hűdésének gyógyult esete, Veleszületett entropium csikón, Bélmetszés gyógyult esete, XIX. A kryptorhid lovak operálása, XX. A kryptorchismus operálása, A vállizmok rheumájának kezelése atropin morphinnal, A metacarpus belső felületén fejlődött exostosis eltávolítása levésés útján, XXIV. Az emasculator, hernia inguinalis és perinealis gyógyult esete.
Munkái:
1. Adatok a kutya szőrtüsző-atkájának (Demodex folliculorum var. canis Tulk.) morphologiájának. Bpest, (1891. Bölcseletdoktori értekezés).
2. Az ovariotomiáról. U. ott, 1892. (Különnyom. a Veterinariusból).
3. Állatorvosi szemészet. Irta Möller Henrik. Második újonnan átdolgozott kiadás. Ford. 40. fametszettel és két nyomt. színes táblával. U. ott, 1895.
4. Sebészeti műtéttan. 186 ábrával. U. ott, 1897. (Állatorvosi Kézikönyvtár 1.).
5. Általános sebészet. 28 ábrával. U. ott, 1903. (Állatorvosi Kézikönyvtár 7.).
Kóssa Gyula, Magyar Állatorvosi Könyvészet. Bpest, 1904. 179. l.