jogi doktor, kir itélőtábla biró, szül. 1857. okt. 7. Szemlakon (Aradm.); a gymnasiumi osztályokat 1870-77-ig Aradon és Nagyváradon, a jogi tanfolyamot 1877-től Nagyváradon és Budapesten végezte, hol 1885-ben az összes jogtudományok doktorává avatták és ugyanott 1886-ban tette le az ügyvédi vizsgát. 1886-93-ig mint ügyvéd Aradon működött. 1893. okt. 19. a gyulai törvényszék birájává neveztetett ki. 1898. jún. 9. Erdélyi igazságügyi miniszter felhívta, hogy vállalkozzék a máramarosmegyei felső-vissói elzüllött kir. járásbiróság rendbehozatalára; e felhívásra 1898. jún. 9. járásbirói minőségben a felső-vissói kir. járásbirósághoz helyeztetett át és azon év okt. 22. a király kir. itélőtáblai birói czimmel és jelleggel ruházta fel. 1900. aug. 10. a nagyváradi kir. itélőtáblához biróvá neveztetett ki, hol jelenleg is működik. A nagyvárad kir. jogakadémián a jogtudományi államvizsgálati bizottságnak kültagja; az ottani joghallgatók által kidolgozandó magánjogi thémákra évenként száz koronát adományoz.
Mint ügyvéd buzgón foglalkozott a jogi irodalommal, több felolvasást tartott a magánjog különféle kérdéseiről és állandóan foglalkozik jogphilosophiával. Főbb czikkei a Jogban (1894. A csatlakozás, mint önálló fellebbezés, bejelentési határideje az új sommás eljárásban, 1895. A telekkönyvi jószágtest jogi természete a zálogjognál, Az ítélet felolvasása az 1893: XVIII. czikk 165. és 166. §§ értelmében, A végrehajtási kérvény példányainak száma, 1896. Jogperek és birtokperek, Perek egyesítése, Fellebbviteli érték, Birói cognitio a sommás eljárásban, az 1893: XVIII. czikk 165. §. 1. pontjának értelmezéséhez, A kereskedelmi eljárás 5. §. a gyakorlatban, 1897. A birtokállapot védelme a tulajdonjoggal szemben, A perújítás jellege és helyzete perjogorvoslati rendszerünkben, Bűncselekmény és magánjogi igény, Az ítéletek indokolása a sommás eljárási törvény rendelkezései alapján, A tényállás kérdéséhez a sommás perekben, A végrendeletekről szóló 1876: XVI. t.-czikk 9. és 10. §§. bizonyítási rendszerünkben, 1898. Öröklött és szerzeményi vagyon, Törvényes örökösödés, Közszerzemény, 1899. Özvegyi jog, Néhány vitás alapelv az anyagi telekkönyvi jogban, A jóhiszeműség és roszhiszeműség elve az anyagi telekkönyvi jogban, 1900. A birtok jogállása a német birodalom polgári törvénykönyve rendszerében, 1901. Perjogi anyagi igazság); a Jogtudományi Közlönyben (1895. Néhány szó az 1893. XVIII. t.-czikk 126. §-ához, Sorozhatók-e a telekkönyvileg be nem jegyzett kamatok a tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben.)
Munkái:
1. A szabadságról. Arad, 1901.
2. A törvénytelen gyermekek jogállása. (Válasz Képes L. Miklós, A törvénytelen gyermekek jogi helyzetéről cz. felolvasására.) Nagyvárad, 1903. (Előbb a Jogban. A nagyváradi Jogászegylet Közleményei 2.)
3. Erkölcsi alapelvek a magánjogban. U. ott, 1903. (Előbb a Jogban. A nagyváradi Jogászegylet Közleményei 3.)
4. A jog philosophiája a fejlődési elv alapján. U. ott, 1903. (Előbb a Jogban. A nagyváradi Jogászegylet Közlem. 12.)
M. Könyvészet 1893. és Váradi Ödön szives közlése (önéletrajzi adatok után).